A perzsa állam Izraelt és az Egyesült Államokat vádolja az iráni fővárosban egyébként ritka merénylet elkövetésével. Washington „abszurdnak” nevezte a feltételezést. A profeszszor a Teheráni Egyetem tanára volt. Az egyetem reformpárti és kormánypárti összecsapások színtere volt tavaly nyáron.

Reformpárti weboldalak a választás előtt közölték Mohammadi nevét is a Teheráni Egyetem Muszavit támogató 240 tanára között.

A tavaly júniusi elnökválasztás óta – amelyet az ellenzék szerint Mahmud Ahmadinezsad csalással nyert meg – az ország a legsúlyosabb belpolitikai válságát éli át az elmúlt harminc évben. A december 27-i ellenzéki tüntetésekben nyolcan meghaltak, és több százan megsebesültek. A belpolitikai zavargások mellett az iráni vezetésre kívülről is nagy nyomás nehezedik: a nagyhatalmak szombaton ülnek össze New Yorkban, hogy új szankciókról tárgyaljanak, amiért Teherán nem hajlandó leállítani nukleáris tevékenységét. Peking már korábban jelezte: nem támogat újabb ENSZ-szankciókat.

Mark Fitzpatrick londoni elemzőt idézi a Reuters, aki szerint bár Izrael korábban követett el hasonló merényleteket, nem valószínű, hogy a Nyugat gyilkosságokkal akarná Irán atomprogramját lelassítani, hiszen mára egyszerűen túl sok az iráni szakember. Tavaly nyáron a mekkai zarándoklat közben eltűnt egy másik atomtudós, Sahram Amri. Három hónappal később az Egyesült Államok bejelentette: tudomást szerzett egy újabb, Irán által addig titkolt urándúsító üzemről Kumban. Decemberben Irán azzal vádolta meg Szaúd-Arábiát, hogy átadták Amrit az amerikaiaknak.

Török–izraeli csörte

A török külügyminisztérium tegnap behivatta az izraeli nagykövetet, miután Avigdor Liberman külügyminiszter helyettese, Danni Ajalon bekérette Oguz Celikkol nagykövetet, s megalázó módon viselkedett a török diplomatával. Ajalon kifogásolt egy Törökországban sugárzott tévéfilmet, melyben izraeli katonának öltözött szereplők gyerekeket rabolnak el. Liberman utasítására a találkozón Cellikolt megváratták, majd egy alacsonyabb szófára ültették, mint Ajalont, és a török zászló hiányzott a kettejük közti asztalról. Kezet sem fogtak vele.

Úgy tűnik, az izraeli külügyminiszter növelni akarja a feszültséget a Törökországhoz fűződő kapcsolatokban, s megpróbálja megakadályozni Ehud Barak védelmi miniszter hétvégi ankarai látogatását.

A két ország 1996-ban védelmi együttműködési egyezményt kötött, de kapcsolataik az utóbbi időben feszültebbekké váltak, főleg amióta Ankara egyre kevésbé bízik az uniós csatlakozásban, s Irak „kiesésével” megerősödött a közel-keleti politikai palettán. (MTI/Haarec)