Nem volt törvényes a nemzetközi jog szempontjából Irak 2003 márciusában történt lerohanása egy független holland vizsgálóbizottság szerint, amely kedden Hágában tette közzé megállapításait. Willibrord Davids, a bizottság elnöke kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának az 1990-es években elfogadott határozatai nem adtak felhatalmazást az amerikai–brit katonai intervencióra. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök tavaly februárban rendelte el a vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltárják, mi alapján döntött a kormány 2003-ban az Irak elleni invázió támogatása mellett.

A nyolc szakértőből álló bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az akkori holland külügyminisztérium, amelyet annak idején a volt NATO-főtitkár, Jaap De Hoop Scheffer irányított, már 2002 augusztusában eldöntötte az invázió támogatását. „A legitimáció kérdését az akkori kormány alárendelte a külügyminisztérium által megszabott irányelveknek” – áll a jelentésben, amely kifogásolja azt is, hogy a parlament nem kapott megfelelő tájékoztatást. A bizottság ugyanakkor úgy vélte: „nincs semmiféle bizonyíték” arra, hogy Hollandia „katonailag aktívan részt vett volna” az arab ország lerohanásában. Hollandia ugyanis csak néhány hónappal később, 2003 júliusában küldött Irakba 1100 katonát az amerikai erők támogatására. A holland csapatokat 2005 tavaszán vonták ki Irakból.

Londonban tegnap – mint R. Hahn Veronika jelentette – négy órán át hallgatta meg az iraki háború elindításának körülményeit vizsgáló Chilcot-bizottság Alistair Campbell volt politikai újságírót és szerkesztőt, Tony Blair egykori befolyásos PR-guruját. Campbell, a Downing Street korábbi kommunikációs igazgatója volt az iraki vizsgálóbizottság előtt megjelent eddigi legismertebb személyiség. Hat és fél évvel ezelőtt vonult vissza kommunikációs igazgatói tisztségéből, miután egyre inkább saját személye került a hírek középpontjába, ahelyett, hogy azok tálalását a háttérből irányította volna.

A brit akciókat, döntéseket nagyító alá vevő vizsgálatot élő adásban közvetíti a televízió. A rideg II. Erzsébet Konferenciaközpontban megrendezett ülésen Campbell ismét visszautasította a gyanúsítást, hogy Tony Blair kormánya 2002-ben „feltupírozta” volna az iraki dossziét. Az egykori szóvivő késznek mutatkozott, hogy annak „minden egyes szavát megvédje”. A hoszszú kérdezz-felelek során kifejtette, hogy elsősorban „prezentációs” okokból foglalkozott a hírhedt aktával, melynek döntő érve a Szaddám Huszein által elrejtett és 45 perc alatt bevethető tömegpusztító fegyverek megléte volt. Campbell vitatta, hogy George W. Bush volt amerikai elnök 2002 áprilisában Crawfordban térítette volna meg Tony Blairt, így vette volna rá, hogy megfelelő ENSZ-határozat nélkül is elindítsák az iraki háborút. Visszautasította a korábban arrogánsnak tartott Blair-bizalmas, hogy az invázió valós célja Szaddám Huszein rezsimjének megdöntése, az iraki kőolajkincs megszerzése lett volna. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte Nagy-Britanniának büszkének kellene lennie az iraki diktátor elmozdításában játszott szerepére.

Tony Blair maga várhatóan január 25. és február 5. között jelenik meg a bizottság előtt.

A brit csapatok Kuvaitban készültek a bevetésre