Magyarázata nem világpolitikai, csak „biztonsági”: a csaknem 3200 kilométeres, az USA négy, a déli szomszéd pedig hat államára kiterjedő határ az egyik legforgalmasabb a világon, napi csaknem egymillió fő átkelővel. Egyben az egyik legveszélyesebb is: a fegyver-, a kábítószer-, és az emberkereskedelem fő útvonala, ahol az Egyesült Államokba érkező, mintegy évi félmillió törvénytelen bevándorló jó része is megfordul.

A migrant tries to cross into the U.S. from the Mexican border town of Ciudad Juarez, under the bridge that connects the border city with El Paso March 6, 2006. U.S. House Representatives voted in December to build a similar barrier to stop illegal immigrants across one-third of the 2,000-mile (3,200-km) U.S.-Mexico border, seen as a weak spot in homeland security since the Sept. 11 attacks. Photo taken March 6, 2006. BEST QUALITY AVAILABLE To match feature Mexico-USA-Fence REUTERS/Stringer

A zöldhatáron rájuk váró megpróbáltatásokat a Bábel című Oscar-díjas film nézői is láthatták; a barátságtalan terepen ezrek vesztették életüket az utóbbi években is. – Ez a törvény elősegíti az amerikai nép védelmét. Biztonságosabbá teszi határainkat, fontos lépés a bevándorlási reform irányában – jelentette be George W. Bush elnök 2006 októberében, amikor a kong resszus elfogadta az ún. biztonságos kerítés törvényt. Ez arra hatalmazta fel a kormányt, hogy a teljes határ mintegy harmadán, összesen 1100 km-es kiemelt szakaszokon egy 1,2 milliárd dolláros – igaz, nem teljesen csak erre szánt – költségkeret terhére kettős műszaki zárat létesítsen. Ez azóta a legnagyobb részben meg is történt. A „falkerítés” jellege, anyaga, magassága, stb. a legkevésbé sem egységes.

A kerítés kezdetektől fogva éles viták, tiltakozások, jogi huzavonák tárgya volt.