Tegnap a belügyminisztérium egyórás nemzetközi sajtóértekezleten bizonygatta, hogy a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják. Személyi sérülés eddig sem fordult elő, s csupán egy templom rongálódott meg a tűztől annyira, hogy szüneteltetni kell a szertartásokat. Elhangzott, hogy a rendőrség mostantól biztosítja a különféle vallási helyek védelmét, így posztokat rendelnek ki mind a mecsetek, mind a keresztény, avagy buddhista templomokhoz.

Rendőrök vizsgálják a nyomokat egy luteránus templom falán, Petaling Jayában

A támadások hátterében az a vita áll, hogy használhatják-e a Malajzia lakosságának kilenc százalékát kitevő (főleg kínai és indiai) keresztények Isten megjelölésére az Allah szót. A helyi római katolikus közösség maláj nyelvű újságja, a Herald évek óta Allahot írt, ám Najib Razak miniszterelnök új kormánya a múlt évben megtiltotta ezt a gyakorlatot azzal az érvvel, hogy a keresztények istene helyett az Allah megnevezés megtévesztő az ország lakosságának többségét, mintegy 60 százalékát adó muzulmánok számára, végső soron akár a kereszténységre való áttérés „veszélyével” is fenyegeti őket. A tilalom vonatkozott a több ezer példányban megjelentetett maláj nyelvű Biblia terjesztésére is, amelyben ugyancsak az Allah szó szerepelt. A Herald katolikus kiadvány a fővárosi bírósághoz fordult, amely újévi döntésével felülbírálta a kormány tilalmát. S bár a bírósági döntés nem hivatkozott a nemzetközi gyakorlatra, tény, hogy egy sor arab országban, Egyiptomtól a világ legnépesebb muzulmán országáig, Indonéziáig a keresztény kiadványok az Allah szót használják.

Ez a bírósági ítélet szította fel bizonyos muzulmán csoportok indulatait. A rendőrség a gyújtótámadások hátterében huligánokról tett említést, de egyelőre még ezt nem bizonyította letartóztatásokkal.

A 28 milliós Malajzia eddig joggal volt büszke lakossága békés etnikai és vallási együttélésére, utoljára komoly konfliktusra éppen negyven éve volt példa. A 60 százalék muzulmán döntő többségét a malájok adják, mellettük a kínai és az indiai kolónia a legnagyobb. (Az utóbbi években Bangladesből, Srí Lankáról érkeztek bevándorló vendégmunkások.)

A külföldi megfigyelők szerint a békés együttélést megkérdőjelező mostani, a keresztény templomok elleni akciókért áttételesen hibáztatható Najib Razak miniszterelnök kormányzatának iszlámizáló ideológiája. Tavalyi beiktatásakor Razak az „egy Malajziát” hirdette meg, amely ugyan hitet tesz a lakosságot alkotó etnikumok „kölcsönös tisztelete” mellett, ám egységes közösségről beszél. Belügyminiszternek sógorát, Hisammuddin Husszeint tette meg, aki a vezető maláj párt, az UMNO hangadójaként korábban több ízben is megfenyegette a kínai és az indiai kisebbséget.