Josipovic viheti Zágrábot Európába

Ivo Josipovic, az ellenzéki szociáldemokraták (SDP) jelöltjének 64,6 százalékos biztos fölényét mutatták az urnák zárása utáni közvélemény-kutatási eredmények Horvátországban. Az államfőválasztás második fordulójában ellenfelére, a függetlenként indult zágrábi polgármesterre, Milan Bandicra, a szavazók 35,4 százaléka adta le a voksát.

A Nova televízió által közzétett első exit poll adatok – a szavazóhelyiségekből távozó választópolgárok megkérdezésén alapuló, az urnazárást követ ően közzétett felmérés – szerint Ivo Josipovic ellenzéki szociáldemokrata jelölt fölényesen győzött a horvátországi elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulójában. Az első, nem hivatalos eredményeket lapzártánk után, vasárnap éjféltájban hozták nyilvánosságra. Horvátországban 6863 helyen, és a külföldön élő állampolgárok a világ további 55 pontján, összesen majdnem 4,5 millióan járulhattak az urnákhoz, sőt szavazhattak még a tengerészek is a horvát zászló alatt futó hajókon. A szavazatok összesítésekor komolyan eshet latba a határokon kívül, különösen a Boszniában élőké, akik becslések szerint a voksolóknak majd tíz százalékát teszik ki.

Noha a közvéleménykutatások korábban azt jelezték, hogy többségük a zágrábi polgármester Milan Bandic mellett foglalhat állást, Josipovic jelenlegi biztos vezetése elegendőnek tűnik a végső győzelemhez. „Horvátország megválasztotta új elnökét” – üdvözölte Josipovic sikerét este Igor Dragovan, a szociáldemokraták főtitkára, aki novemberben kizárta a pártból Bandicot, mert a párt vezetésének kérésére sem volt hajlandó visszalépni az elnökjelöltségtől.

Egyébként Josipovic és mostani vetélytársa Bandic egyaránt támogatta az ország EU-tagsági jelöltségének kérelmét, amelyet a reményeik szerint Zágráb 2012­ben elérhet. A brüsszeli uniós elvárások szerint Horvátországnak a tagsághoz mindenek előtt erősítenie kell a korrupció elleni harcot, miként a bírói és a közszolgálati szektor szakmai felkészültségét és gyakorlatát.

Az ötévente megtartott köztársaságielnök­választás az egyik legfontosabb intézménye a horvát demokráciának, déli szomszédunknál az államfőnek óriási a respektje, nem csupán reprezentál, kinevez és véleményez, de aktívan politizál, beleszól a kulturális és gazdasági életbe is, minden fontosabb napi történésről véleményt nyilvánít, sőt olykor – ezért is választják meg közvetlenül – ő képviseli a kormánynyal szemben az állampolgárok érdekeit.

A függetlenné vált Horvátország történetében eddig ketten, Franjo Tudjman és Stjepan Mesic töltötték be ezt a posztot, így Ivo Josipovic most a harmadik államfő lett.

A teendőiről valószínűleg komoly listát írhat majd, hiszen nem kevesebbet várnak tőle, mint a gazdasági krízis kezelését, fellépést a korrupció és bűnözés elleni, azaz jobb és minőségibb élettel modern európai társadalom kiépítését. Ehhez jönnek még a nemzetközi teendői, köztük például, hogy Szerbiával sikerüljön békésebbé tenni a viszonyt, illetve Szlovéniával rendezni a határvitákat. Történelmi korszakban lép hivatalában, hiszen ő lehet majd az az államfő, aki Európába viszi az országot.

Az 53 esztendős Ivo Josipovic büntető- és nemzetközi jogász, egyetemi tanár, valamint zeneszerző. Nyolcvanhat tudományos művet, valamint ötven dalt alkotott eddig. Hazai reformok kidolgozása mellett nemzetközi projektekben is részt vett, így például fellépett országa érdekében az európai bíróságokon, Ukrajnában, Mongóliában és Azerbajdzsánban pedig a börtönviszonyokat vizsgálta. Mindig is a balközép szociáldemokraták (SDP) környékén dolgozott, igaz sokáig független maradt, nem politizált aktívan, inkább szakemberként jegyezték. 2007 óta tagja a horvát parlamentnek, nemrég belépett az SDP-be is. Nős, felesége szintén jogász, a lányuk 18 éves.

A leghatározottabban kiállt Koszovó függetlensége mellett Pristinában Stjepan Mesic távozó horvát államfő még a vasárnapi választásokat megelőzően tett látogatásakor, s minden országot arra szólított fel, hogy ismerje el az önállóságát egyoldalúan kikiáltó volt szerb tartományt, mert az szerinte segíti a regionális és európai együttműködést. A horvát államfő ugyanakkor arra intette Belgrádot, hogy számoljon le a koszovói függetlenség megsemmisítésére vonatkozó illúzióival, s szerinte jobban tenné, ha nem keltene hamis reményeket a Koszovóban élő szerbekben. Stjepan Mesic egyike annak a nagyon kevés külföldi államférfinak, aki rászánta magát, hogy állami tiszteletadással kísért látogatást tegyen Koszovóban. (MTI)

Ivo  Josipovic leadja voksát
A Nova televízió által közzétett első exit poll adatok – a szavazóhelyiségekből távozó választópolgárok megkérdezésén alapuló, az urnazárást követ ően közzétett felmérés – szerint Ivo Josipovic ellenzéki szociáldemokrata jelölt fölényesen győzött a horvátországi elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulójában. Az első, nem hivatalos eredményeket lapzártánk után, vasárnap éjféltájban hozták nyilvánosságra. Horvátországban 6863 helyen, és a külföldön élő állampolgárok a világ további 55 pontján, összesen majdnem 4,5 millióan járulhattak az urnákhoz, sőt szavazhattak még a tengerészek is a horvát zászló alatt futó hajókon. A szavazatok összesítésekor komolyan eshet latba a határokon kívül, különösen a Boszniában élőké, akik becslések szerint a voksolóknak majd tíz százalékát teszik ki. Noha a közvéleménykutatások korábban azt jelezték, hogy többségük a zágrábi polgármester Milan Bandic mellett foglalhat állást, Josipovic jelenlegi biztos vezetése elegendőnek tűnik a végső győzelemhez. „Horvátország megválasztotta új elnökét” – üdvözölte Josipovic sikerét este Igor Dragovan, a szociáldemokraták főtitkára, aki novemberben kizárta a pártból Bandicot, mert a párt vezetésének kérésére sem volt hajlandó visszalépni az elnökjelöltségtől.Egyébként Josipovic és mostani vetélytársa Bandic egyaránt támogatta az ország EU-tagsági jelöltségének kérelmét, amelyet a reményeik szerint Zágráb 2012­ben elérhet. A brüsszeli uniós elvárások szerint Horvátországnak a tagsághoz mindenek előtt erősítenie kell a korrupció elleni harcot, miként a bírói és a közszolgálati szektor szakmai felkészültségét és gyakorlatát.Az ötévente megtartott köztársaságielnök­választás az egyik legfontosabb intézménye a horvát demokráciának, déli szomszédunknál az államfőnek óriási a respektje, nem csupán reprezentál, kinevez és véleményez, de aktívan politizál, beleszól a kulturális és gazdasági életbe is, minden fontosabb napi történésről véleményt nyilvánít, sőt olykor – ezért is választják meg közvetlenül – ő képviseli a kormánynyal szemben az állampolgárok érdekeit.A függetlenné vált Horvátország történetében eddig ketten, Franjo Tudjman és Stjepan Mesic töltötték be ezt a posztot, így Ivo Josipovic most a harmadik államfő lett.A teendőiről valószínűleg komoly listát írhat majd, hiszen nem kevesebbet várnak tőle, mint a gazdasági krízis kezelését, fellépést a korrupció és bűnözés elleni, azaz jobb és minőségibb élettel modern európai társadalom kiépítését. Ehhez jönnek még a nemzetközi teendői, köztük például, hogy Szerbiával sikerüljön békésebbé tenni a viszonyt, illetve Szlovéniával rendezni a határvitákat. Történelmi korszakban lép hivatalában, hiszen ő lehet majd az az államfő, aki Európába viszi az országot.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.