Elvileg külföldről érkezett dzsihádista fedésben, hírszerzési források szerint az amerikaiaknak dolgozott az a jordániai orvos, aki az óév utolsó napján öngyilkos merényletben végzett a CIA hét emberével és egy jordán kémmel Afganisztánban. Ez magyarázatot ad arra, hogy a Humam Khalil Abu-Mulal al-Balavi néven azonosított – de Mohammed vezetéknéven, illetve egy internetes „nicknéven” is emlegetett – férfi hogyan juthatott be a testére erősített robbanószerkezettel a CIA délkeleti Khoszt tartományban lévő Chapman előretolt helyőrségébe.

– Benne nyilvánvalóan nagyon­nagyon megbíztak – magyarázta egy illetékes. Al­Balavit egy éve az ammáni titkoszszolgálat vette őrizetbe mint az al­Kaida jordániai szimpatizánsát, majd beszervezték. Azt, hogy ő követte el a merényletet, amelyben a Központi Hírszerző Ügynökség khoszti főnöke, egy háromgyerekes családanya is életét vesztette, afgán kormányforrások, illetve pakisztáni tálibok is megerő­ sítették. Feladata az lett volna, hogy Oszama bin Laden helyettese, Ajman al-Zavahiri nyomára vezesse megbízóit. Éppen egy ezzel kapcsolatos egyeztetésen vett részt, amikor felrobbantotta magát.

Mindez nemcsak a CIA­re, illetve az eddig igen megbízhatónak tartott jordán titkosszol­gálatokra vonatkozóan vet fel súlyos kérdéseket, hanem az al-Kaida csapásmérő képességét is új megvilágításba helyezi. Egy névtelenül nyilatkozó jordániai tisztségviselő közben elismerte, hogy Balavi kapcsolatban állt a jordániai titkosszolgálattal, ám kétségbe vonta, hogy ő lett volna a merény­lő. Hangsúlyozta: a tálibok szerint egy afgán követte el a terrortámadást.

Három éve a jordániaiak érdemének tudták be az amerikaiak, hogy végeztek Abu Muszab al-Zarkavival, az al­Kaida iraki főnökével. A CIA-t is igen kellemetlenül érinti az eset és az ellenség ilyen szintű beépülése. Michael Flynn vezérőrnagy, az amerikai katonai hírszerzés helyettes afganisztáni főnöke már eddig is keresetlen szavakkal beszélt az ottani amerikai kémekről: „Nem ismerik a helyi gazdaságot és a földtulajdonosokat, bizonytalanul ítélik meg, hogy kiknél van a hatalom és miként lehetne őket befolyásolni, elszakadtak a legjobb forrásoktól, akiktől pedig válaszokat kaphatnának.” Pedig az immár folyamatos amerikai csapaterősítés­sel párhuzamosan a hírszerzők létszámának duzzasztása is folyik. A The Los Angeles Times őszi beszámolója szerint a CIA 700 alkalmazottal van jelen Afganisztánban, a bővítés az „iraki”, illetve az egykori „vietnami” szintet is eléri majd.

Barack Obama elnök kedden hallgatta meg a beszámolókat az elmúlt két hét terrorhullámáról. Elképzelhető, hogy fejek is hullanak a karácsonyi repülőgép-robbantási kísérlet miatt. Szóba került az amerikai elhárítás agya, az Országos Terrorizmusellenes Központ vezetője, és az óvatlan első nyilatkozata („a rendszer működött”) helyesbítésére kényszerült Janet Napolitano belbiztonsági miniszter távozása. Egy üdítő hír: kedden újra kinyitott Jemenben a terrorveszély miatt bezárt amerikai nagykövetség.

Mégsem ölte meg a Cég Darkanzalit

Hetekig követték a CIA és a Blackwater biztonsági cég emberei a szíriai származású, de Hamburgban élő Mamoun Darkanzalit, hogy megtalálják a megfelelő helyet és időpontot a megölésére. Végül elálltak a tervtől, ám a Vanity Fair által most megszellőztetett ügy komoly feszültséget okozhat Német­ország és az Egyesült Államok között. Darkanzalit az amerikaiak a szeptember 11-i merényletet kitervelő Mohammed Atta hamburgi sejtje egyik vezéralakjának tartották, de a németek nem találtak elegendő bizonyítékot, hogy bíróság elé állítsák. Most értetlenül állnak az előtt, hogy az ameri kaiak – ha a cikk igaz – német területen szerettek volna likvidálni egy német állampolgárt. Akit ráadásul néhány évvel korábban még kémnek is szeretett volna beszervezni a CIA. A hamburgi hatóságok máris vizsgálódnak, hogy van-e valóságalapja a Vanity Fair-cikknek. (Munkatársunktól)

Tengerészgyalogosok Afganisztánban. Kevesekben bízhatnak meg