„Másfél milliárdan horkolnak majd, ha Prodi képernyőre kerül” – gúnyolódott az olasz sajtó a volt miniszterelnök és a kínai cctv közötti szerződésen. Az Olajfa alapítója, az 1998-ban és 2008-ban is két év kormányzás után szövetségesei által megbuktatott Prodi, aki 1999–2004 között az Európai Bizottság elnöke volt, decembertől a legnézettebb kínai tévéhíradó külpolitikai kommentátora és a pekingi pártiskola előadója lett.

A hazájában kapott pofonok után Prodi önként nyugdíjazta magát – de csak Itáliában. Először az ENSZ–Afrikai Unió missziójában szerzett széket, majd Marco Polo útját követte Kínába. Prodi még nem jelent meg a képernyőn, tévészereplései hangneméről csak annyit tudni, amit diákjai kérdeztek tőle, azaz hogy mit gondol Berlusconiról: „Még mindig nem ismerem ki őt, de a demokrácia az demokrácia, én két választási győzelem és két bukás után felhagytam a politikával.”

Érthetetlen, hogy a Berlusconival szemben kétszer is győztes Prodit miért dobták a süllyesztőbe az olasz választók, és főleg az egyedül (az eredetileg kereszténydemokrata) Prodi által egységbe kovácsolt balközép. A bolognai születése és alakja miatt Mortadellának és Tortellino-tésztának csúfolt közgazdászprofesszor 2008 tavaszán megsértődve vonult vissza, miután másodszori bukását keblén nevelt utódja, az első Prodi-kormány helyettes miniszterelnöke, Walter veltroni idézte elő – a Prodi alternatívájaként alapított Demokrata Párttal (Pd). Prodi átka célba ért: Berlusconi elsöprő vereséget mért Veltronira, aki másfél év Pd-vezetés után távozni kényszerült. A baloldal népvezérének tartott humorista-blogíró Beppe Grillo sem kímélte Prodit: altató Valiumnak keresztelte el a lehunyt szemmel és csigalassan mondott nyilatkozatai miatt.

Az augusztusban 71 éves politikust azóta sajátjai vészhelyzetben húzzák elő, amikor szükség van megmaradt tekintélyére. Például a Berlusconi elleni decemberi támadáskor Prodi tolmácsolta az ellenzék szolidaritását, ez a Pd soraiból kizárólag tőle tűnt őszintének.

Prodi az a ritka olasz politikus, akinek jó a megítélése. A korrupció gyanúja őt sem kerülte el, azonban sosem bizonyították rá, hogy kormányfőként az olasz Telecomot segítette a szerbiai telefontársaság felvásárlásában, és még Berlusconi sem hitte el a 2006-ban megmérgezett Alexander Litvinyenko vallomását, miszerint Prodi a KGB-nek dolgozott. A mai napig magyarázatra vár viszont Prodi 1978-as beszámolója arról, hogy Aldo Moro elrablása után két héttel szellemidézésen vett részt, és az asztalon mozgó tányér megjelölte a Vörös Brigádok által fogva tartott politikus börtönének helyszínét. A Moro-gyilkosságban most is nyomozó ügyészek szerint nem a másvilágról küldték Prodinak az információt.

Prodi készülhet a képernyőre