Azzal párhuzamosan azonban, ahogy a hivatalosan továbbra is nyitottnak nevezett diplomáciai lehetőségek rovására egyre inkább a szankciók kerülnek előtérbe, az USA a teheráni belpolitikával kapcsolatos „üzenetei” is keményednek. A washingtoni részvétnyilvánítás Hoszein Ali Montazeri nagyajatollah halálát követően, illetve a kumi rezsimellenes megmozdulások kapcsán példátlanok voltak az elmúlt fél évben. – Próbálják visszazárni a palackba a szellemet. (Pedig) történik valami az iráni társadalomban, amit nehéz megjósolni, hogyan alakul majd. Az iráni kormánynak végső soron meg kell változtatnia a kapcsolatát saját népével – fogalmazott Phillip J. Crowley, külügyi államtitkár, egyben a tárca szóvivője.

Az ENSZ – péntektől új össze tételű – Biztonsági Tanácsában az állandó tagok közül Kína meggyőzése ígérkezik a legnehezebbnek. A szankciókhoz márpedig könnyebb nemzetközi támogatást találni akkor, amennyiben azok célzottak, így például a felső politikai vezetés és a Forradalmi Gárda gazdasági érdekeltségeit sújtják, nem pedig általánosak, mint az országnak a finomított olajtermékektől való elvágása.