DNS-mintákkal a diktatúra nyomában
Az immár harminc éven felüli Felipe és Marcela – a Herrera de Noble család ügyvédjének közlése szerint – eleget tettek a bírósági felszólításnak, és DNS-mintát adtak az egyik szövetségi ügynökségnél. A bejelentést köve tően – mint a BBC jelentette – az argentin diktatúra (1976–1983) időszakában tiltakozásaikkal elhíresült Plaza de Mayó-i anyák, mára nagymamák képviselői azonnal kifogásolták, hogy a DNS-ek miért nem az állami Nemzeti Gén Adatbankhoz kerültek, ahol a junta titkos börtöneit megjárt, ott esetleg elhunyt politikai foglyok DNS-mintáit őrzik.
Ezekkel össze lehetne vetni a feltételezett leszármazottak mintáit. Az emberjogi szervezetek mintegy 500 olyan esetet tartanak valószínűnek, amikor a börtönben született, illetve a letartóztatottaktól egyszerűen elvett kisbabákat a katonák nevelőszülőknek adtak át.
Az argentin törvényhozás a múlt hónapban törvénybe iktatta a kötelező DNS-mintaadást olyan – immár – felnőttek esetében, akiknek szülője politikai fogoly lehetett, még akkor is, ha az illetők nem kíváncsiak származásukra. Az említett Nemzeti Gén Adatbankban jelenleg már háromezer DNS-mintát tartanak.
A szakértők remélik, hogy ezek a minták segítenek azonosítani az utóbbi években fellelt 600 holttestet is. A diktatúra „piszkos háborújának” éveiben becslések szerint majd 30 ezer embert öltek meg vagy nyilvánítottak „eltűntnek”. Csupán a Buenos Aires-i haditengerészeti főiskolában berendezett börtönben és kínzókamrákban a feltételezések szerint ötezer ellenzéki halt meg. (Az épület most emlékmúzeum.)
Az argentin legfelső bíróság még 2005-ben minősítette alkotmányellenesnek azokat az amnesztiarendelkezéseket, amelyekkel korábban a „parancsra tettem” elv alapján mentesítettek korábbi tiszteket a felelősségrevonás alól. Az emberjogi szervezetek, így a Plaza de Mayó-i nagymamák szerint az elhunytak emléke kötelezi a társadalmat a bírósági ítéleteken túlmenően az azonosítások lefolytatására is, beleértve a nevelőszülőkhöz adott gyerekek származásának tisztázását.
