Obama két sorsdöntő éve
A terrorkísérlet intő jele annak: egészségügyi reform ide, tízszázalékos munkanélküliség oda, ha újabb szeptember 11-e fenyeget, Amerika azonnal témát vált, és az elnök felelősségét firtatja. De az elkövetkező két esztendőben Obama ettől függetlenül is jelentős próbatételek előtt áll a bel- és külpolitikában egyaránt. A 2012-es elnökválasztási év előtt bizonyítania kell, hogy ígéreteit tettekre tudja váltani. Januárban, első, az USA helyzetét értékelő beszédekor szerencsés esetben is csak egy igazán komoly belpolitikai eredményt tud felmutatni: az egészségügyi reformcsomagot. Ezt éppen azért préselték át a demokraták a kongresszuson karácsony előtt, mert a jövő év már a törvényhozási választásoké, azután pedig minden bizonynyal oda lesz a minősített többség a Szenátusban.
2010-ben az amerikaiak három dolgot várnak majd az eddiginél is sürgetőbben: állásokat, állásokat, állásokat. Az év eleji, 787 milliárd dolláros élénkítőcsomag még nem hozta meg a gyümölcsét, amelyet a 15 millió munkanélküli látni akar. A másik oldalon viszont ott az egyre gigantikusabb deficit.
És a világ? Nos, a földgolyót a Bush-érával ellentétben már nem kezelik az USA 51. államaként, de az immár Nobel-békedíjas Obama egyelőre adósa a külföldnek, amely óriási várakozásokat fűz elnökségéhez. A rossz szájízt maga után hagyó koppenhágai klímacsúcs után Washingtonnak jövőre jóváhagyott kibocsátási célokkal kell bizonyítania: valóban komolyan gondolja a globális felmelegedés megfékezését. A jövő év elején pedig ennél is hangosabban ketyeg egy másik óra: lépni kell valamit az Iránnak az óév végéig adott ultimátum nyomán.
