- Nyáron visszavonult az ügyvédi praxistól. Ez azt jelenti, hogy már aktívan készül a külügyminiszteri szerepre?  Vagy ezúttal meg kell küzdenie Németh Zsolttal, aki a külügyi bizottság élén négy éven át aktívan politizál?

- A visszavonulást régóta terveztem, de fő foglalkozásom már évek óta az egyetemi tanszékvezetés volt, most erre több időm lesz. Emellett eddig is foglalkoztam európai politikával és mint korábban, most is részt veszek a Fidesz külpolitikai stratégiájának elkészítésében. Ami a posztokat illeti, a Fideszben nincsenek kiosztott tisztségek, csak  feladatok. Az említett típusú versengések pedig nem léteznek.

- Ha már a Fidesz külpolitikai stratégiáját említi, melyek ennek fő irányai, hangsúlyai?

- Nézetem szerint a magyar külpolitikának elsősorban értékalapúnak kell lennie, vagyis a klasszikus érték  versus reálpolitika évszázados ellentétében az értékekeknek kell elsőbbséget biztosítani. A határon túli magyarság kérdése mindig is a kapcsolati rendszerünk meghatározó eleme marad, függetlenül attól, hogy milyen kormány van hatalmon. Ha mi ezeket a közösségeket segíteni akarjuk, akkor emberjogi dimenziót kell adni a politikának. Egyrészt az egyéni emberi jogokat, másrészt a közösségi jogokat, vagyis az autonómiát kell politikánk középpontjába helyezni.  Szeretnénk egy erősebb és mélyebb európai integrációt és egy működőképes  közép-európai együttműködést...

- De mintha ezt Magyarországon kívül nem sokan szorgalmaznák: a visegrádi négyek közül például a lengyelek egyre inkább önálló középhatalmi szerepre vágynak az EU-ban,  a csehek igencsak távolságtartóak, legfeljebb a szlovéneket érdekli...

- Ezt az együttműködést nem szűkíteném le három-négy országra, hiszen nem a földrajzi határok a fontosak, hanem a szellem, az életérzés, a kultúra. Akár Ausztria vagy Bajorország is bekapcsolódhat. Az együttműködés függhet attól, hogy milyen területről van szó: ha az energetikánál maradunk, szükség lenne például egy észak-déli infrastrukturális rendszerre ( gázvezetékre, kőolajvezetékre, autópályára, vasútvonalra). Vagy egy olyan közép-európai bankra, amely ezeket tudja finanszírozni részben magánforrásokból. Tartalmat kell adni az együttműködésnek, legyen szó Visegrádról vagy a dunai országokról.

Ami pedig a külhoni magyarok érdekeit illeti, ott világosabb, határozottabb beszédre van szükség, nem kell mindig az alkalmazkodás szempontját követni. Ha már itt tartunk, végre a magyar kormány is úgy döntött, hogy a 227. cikk alapján elindítja a szabálysértési eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróságon a  köztársasági elnök határátlépésnek megakadályozása miatt. Ettől nem fog a világ megváltozni, de az európai jogrend mondja ki, hogy nem lehet megsérteni a személyek szabad mozgását.

- Nem mond ellent az emberjogi alapú politikának a Fidesz által meghirdetett új oroszpolitika? Megindult egyfajta közeledés, Orbán Viktor épp azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozott, akit korábban többször is élesen bírált.

-  Mindkét oldal felismerte, hogy a két ország között stabil, átlátható kapcsolatokra van szükség. Függetlenül attól, hogy Magyarországon milyen kormány van. Tény, hogy geopolitikai, energetikai okokból függünk Oroszországtól, ezért tiszta, világos kapcsolatokat szeretnénk, aminek az előkészítése megkezdődött Szentpétervárott. Az emberi jogok ettől még a külpolitikánk alapját adják, de nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk arra törekedni, hogy a szuperhatalmak belső viszonyait átalakítsuk. Nekünk Közép-Európa a legfontosabb: nem állítom, hogy adott esetben nem kell szólni távoli, nagy országok belső ügyei kapcsán, de nem ez az elsődleges feladatunk. Ott ugyanis, ahol úgysem tudjuk befolyásolni a dolgokat, nem biztos, hogy nekünk kell a feladatot vállalnunk.

- A Fidesz netán még a Déli Áramlatban is hajlandó lenne részt venni?

- A magyar kormány aláírt egy megállapodást a Déli Áramlatról,  de ennek szakszerűségéről nem vagyunk meggyőződve, ezt meg kell vizsgálni. Egyébként a szállítási útvonalak diverzifikációja, vagyis  több vezeték épülése ellen nincs kifogásunk, de a forrásdiverzifikáció, vagyis az, hogy kitől vesszük a gázt, szerintünk ennél fontosabb. Egyelőre nem tudjuk, hogy a Déli-Áramlatra a Nabucco mellett szükség van-e, de korántsem állítom, hogy eleve nem lenne rá szükség.

- Azért továbbra is kell tartanunk az orosz tőkétől?

- Általában véve nem, hiszen az orosz tőke számtalan területen már ma is jelen van Magyarországon. De van két olyan nagy magyar regionális multinacionális cég, a Mol és az OTP, ahol szeretnénk a menedzsmentet Budapesten tartani. Ez nem az orosz tőke ellen irányul. De úgy véljük, hogy a stabil együttműködés része az is, hogy elmondjuk egymásnak ezeket a fenntartásokat is, és ha úgy tetszik, jelezzük a határokat.

- Nemrég épp Bajnai miniszterelnökkel egy időben járt Washingtonban. Találkoztak? És sikerült megnyugtatni az amerikai befektetőket arról, hogy Magyarországon jó helyen van a pénzük? Hiszen nem sokkal korábban kilenc nagykövet nyílt levélben kifogásolta a magyar helyzetet...

-Természetesen találkoztunk a miniszterelnökkel, együtt is vacsoráztunk. A befektetési klíma dolgában Washingtonban személyesen semmiféle aggodalmat nem tapasztaltam. Mintha ennek a levélnek itthon nagyobb lenne a füstje, mint a lángja. Azzal egyébként egyetértek, hogy nagy gond a korrupció, és aki ezt kifogásolja, annak igaza van, de nem hiszem, hogy a nyílt levél, mint forma, szerencsés volt. Ilyen esetekben mindig a jogi utat javaslom, Magyarországon működnek az igazságszolgáltatási intézményei. Sőt, akár kormányszinten is fel lehet vetni, mint ahogy mi is jeleznénk,  ha egy magyar céget külföldön sérelem ért.

- Washingtonban és Nyugat-Európában is aggodalmat kelt a szélsőjobboldal térnyerése, nyilván erről is szó esett...

- Nagyon nehéz egy távoli, kis ország belügyeiről külföldön reális képet kapni. Ha egyes politikai erők abban érdekeltek, hogy ez a kép ne legyen reális, akkor különösen nehéz. Én ezzel élek húsz éve.

- De itt tényekről beszélünk, romagyilkosságokról,  a Magyar Gárda felvonulásairól, a Jobbik európai parlamenti választási eredményéről...

- Az aggodalmak természetesen jogosak. Az orvoslásukról van szó és a Fidesz szerepéről.  Ez a párt jelenleg középen van, és éles harcot vív mind a baloldallal, mind a szélső, radikális jobboldallal. Nehéz persze eldönteni, hogy melyik az élesebb harc, nekem most úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldallal folytatott, mert ők támadtak minket vehemensebben. Nézze csak meg az interneten vagy a YouTube-on, hogy miket kapunk!  A sorozatgyilkosság ennél súlyosabb ügy, hiszen mi alapvetőnek tartjuk a rend helyreállítását, mert csak ezen belül lehet az  emberek szabadságát biztosítani. A Fidesz minden erőszakos, törvényen kívüli cselekedetet a lehető legszigorúbban fog kezelni.

- Ha már az erőszakos cselekedeteket említi, a Fidesz képviselők kordonbontása vagy a tévé elleni ostrom nem ide tartozott? Azok nem merítették ki a közrend megsértését?

- A kordonnak semmilyen jogalapja nem volt, ezt a rendőrség is elismerte. A tévéostrom bonyolultabb dolog, a mai napig nem tudom, hogy ott mi történt. Erre egyszer majd fényt kell deríteni.

- Ha már a nehéz témáknál tartunk, a szomszédságpolitikában sem várja könnyű helyzet az új kormányt. Különösen Szlovákiával feszült a viszony, Kárpátalján az anyanyelvhasználatot korlátozzák, még talán Szerbiával a legkiegyensúlyozottabb a viszony...

- A nyelvtörvény kapcsán végrehajtási jogszabály nem született, csupán egy belső útmutató a hatóságok számára. A szlovák kormány ezzel megsértette az univerzális nemzetközi jogot, az európai elveket, a szécsényi megállapodást, a magyar-szlovák alapszerződést, és még a szlovák alkotmányt is. Ezt az álláspontot világosan képviselni kell minden nemzetközi fórumon. Egyébként a szécsényi megállapodást alapvetően elhibázottnak tartottuk, a találkozóval ugyan egyetértettünk, de az elfogadott 11 pont félreérthető, ráadásul levette a nemzetközi nyomást a szlovák diplomáciáról. Viszont a jó példa Szerbia, ahol lesz közvetlenül választott Nemzeti Tanács, vagyis kulturális autonómia, igaz, ez 18-19 évnyi küzdelem eredménye. Tanulság: a  magyar diplomáciának az alapvető dolgokban nagyon világosan kell fogalmaznia, és ahol lehet, nemzeti konszenzust kell teremteni, mert ezzel nagyságrendekkel növelhetjük a külső fellépés hatékonyságát.

- Lát esélyt arra, hogy helyreállítsák ezt a konszenzust, ami egyébként korábban jellemezte a magyar külpolitikát? Nem mérgesedtek el túlságosan a viszonyok az ellenzék és a kormánypárt között?

- Ezt a külvilág nagyon eltúlozza. Meg kéne nézni, hogy az elmúlt években hány  többpárti támogatású törvény született. Nem hiszem, hogy nálunk nagyobb a megosztottság, mint mondjuk Görögországban vagy Spanyolországban. A külpolitikában mindenképpen szükség van egy nemzeti minimumra: meg kell határozni az alapvető célokat, de természetesen azok eléréséről, megvalósításáról ugyanúgy vitatkozhatunk, mint például az adópolitikáról vagy családpolitikáról.

Magyarországnak globális szinten nyilván nem kell vezető szerepet játszania, de  Európában tényleges méreténél nagyobb befolyása, kisugárzása lehet, ha a diplomácia mögött konszenzus áll. A fő célok  a nemzeti összetartozás, a közép-európai együttműködés, az európai integráció erősítése : de hogy adott esetben e célokat hogyan kell elérni, például egy konkrét helyzetre, sérelemre hogyan kell válaszolni, arról  vitatkozni kell, és ebben én semmi megosztót nem találok.

„Nem kell tartani az orosz tőkétől, de olykor jelezni kell a határokat