Véres asúra Iránban

Véres asúrának nevezi az iráni ellenzék a vasárnapi napot, melyen több tüntető – az állami tévé szerint – 15 ember halt meg. A biztonsági erők ugyan tagadták, hogy lőfegyvert használtak volna a nyári elnökválasztási utáni tiltakozáshullám óta kitört legsúlyosabb zavargások során, de szemtanúk másról számoltak be. Az iráni egészségügyi minisztérium hatvan sérültről tett jelentést. Az asúra fontos „passiójátéka” a síita muszlimoknak, melyen Husszein 680-as mártírhalálára emlékeznek. A hetvenes évek végén a forradalom kulcsalakja, Ruholla Khomeini az elnyomottak zsarnok elleni harcának szimbólumára emlékeztetve használta ki az asúrát tüntetések szervezésére. Az ellenzékiek ugyanilyen értelemben használták a hétvégén az ünnepet Ali Hamenei legfőbb vezetővel szemben.

Tegnap letartóztatási hullám söpört végig a perzsa országon: Mir Hoszein Muszavi, a nyári, minden valószínűség szerint elcsalt elnökválasztás egyik vesztes jelöltjének több közeli munkatársát és tanácsadóját is elfogták. Eközben a Muszavi család közölte: nem tudják eltemetni az elnökjelölt unokaöccsét, Szajjed Ali Muszavit, mert holtteste eltűnt a kórházból, ahova a vasárnapi tüntetések után szállították. A családnak senki sem tud felvilágosítást adni arról, kik és hova szállították a holttestet, de feltételezhető, hogy az iráni vezetés meg akarja akadályozni, hogy Szajjed Ali Muszaviból mártír legyen, s temetése újabb tüntetésekre adjon okot az ellenzékieknek. Ugyanakkor a Norooz című reformer honlap jelentése szerint hétfőn ellenzékiek gyűltek össze a kórháznál, hogy kinyilvánítsák részvétüket a fiatal Muszavi halála miatt. A rendőrség könnygázzal szétoszlatta a tömeget.

Németország hétfőn elítélte az iráni rendfenntartó erők vasárnapi „brutális”, illetve „elfogadhatatlan” fellépését az ellenzékiekkel szemben – írta az MTI. Angela Merkel kancellár és Guido Westerwelle külügyminiszter külön közleményben követelte a teheráni hatóságoktól, hogy kerüljék el az erőszak eszkalálódását, és hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban tartsák tiszteletben a polgári és politikai szabadságjogokat, ezt „a nemzetközi közösség ellenőrizni fogja”. A kemény német hangnem azért is jelzésértékű, mert Németország Irán legnagyobb európai exportőre.

Január második felében kerülnek újra napirendre a Capitoliumon az Iránt sújtó szankciók, miközben az USA előkészíti a terepet ezekhez az ENSZ BT-ben is. Ha a szenátus is elfogadja a szankciók kiterjesztését tartalmazó tervezetet, akkor az USA nem üzletelhet olyan partnerrel, amely finomított olajtermékeket ad el Teheránnak, illetve segíti a finomítókapacitás fejlesztését. A képviselőház már jóváhagyta ezt. Mostani állás szerint sokkal inkább a kí naiak, semmint az oroszok meggyőzése jelent kihívást az amerikaiaknak a BT állandó tagjai közül. A The Wall Street Journalnak adott búcsúinterjújában Robert Morgenthau, Manhattan 35 év után távozó államügyésze úgy vélte: „az elnök csak kábítja magát, ha azt hiszi: bármit is elérhet azzal, ha szépen viselkedik ezekkel a fickókkal (ti. az irániakkal)”. A veterán, 90 éves jogász szerint a szankciók azért lehetnek eredményesek, mert Iránt főleg nem terroristák hozzák helyzetbe, hanem olyanok, akik csak pénzt akarnak keresni. Morgenthau kezdte három éve a vizsgálatot az iráni fedőcégnek bizonyult New York-i Alavi alapítványnyal szemben, amelytől az amerikaiak most félmilliárd dollár értéket foglaltak le, köztük egy toronyházat az Ötödik sugárúton. (Washingtoni tudósítónktól)

Felcsapott a tiltakozási hullám lángja Teheránban
Felcsapott a tiltakozási hullám lángja Teheránban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.