A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmányának engedélyezési folyamatát Korodi Attila, a bukaresti környezeti tárca korábbi vezetője állította le. Döntésekor az RMDSZ színei ben politizáló Korodi figyelembe vette, hogy a romániai bíróságok sorozatos határozatai jogerősen érvénytelenné, illetve törvénytelennek minősítették a bányaprojekt engedélyezéséhez szükséges településrendezési, valamint régészeti terveket.

Emil Boc kormányfő kabinetje programjának bemutatásakor elmondta: a kormány hazai és külföldi szakértői vélemények alapján újraértékeli a verespataki bányaberuházást. Videanu és a Basescu-párt azonban köti az ebet a karóhoz. Szerintük a környezeti hatástanulmány engedélyezésének másnapjától a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadairomán vegyes vállalat naponta egymillió dollárt költ majd munkahelyekre, illetékekre és adókra, ami fontos forrást jelentene a helyi és a központi költségvetésnek. – Éppen ezért szeretném minél hamarabb beindítani ezt a beruházást – mondta Videanu.

A bányaterv beindításának gondolata újabb tiltakozást váltott ki a romániai zöldszervezetek részéről, amelyek nyílt levélben fordultak Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és miniszterelnök-helyetteshez. A bányatervet egyébként a Román Akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Az akadémia a beruházást 2009-ben „a közösségre, a környezetre és a térség régészeti leleteire” nézve katasztrofálisnak minősítette, és figyelmeztetett: objektív elemzések azt bizonyítják, hogy „a terv nem a közérdeket szolgálja, így nem igazolja a vele járó negatív hatásokat és kockázatokat sem”.

Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója azonban másképp látja. Szerinte Romániának semmilyen oka nincs arra, hogy egy négymilliárd eurós bányatervet elutasítson, ha a szóban forgó projekt – amelyet neves román és külföldi szakemberek a világ egyik legkorszerűbb bányászati beruházásának tekintenek – tiszteletben tartja a romániai és az európai előírásokat.

Tanase úgy vélte, érthetetlen az ellenkezés, a hatástanulmány jegelése, miközben Verespatak térségében a munkanélküliség meghaladta a 80 százalékot, s a lakosok jelentős része alig várja a bánya beindítását. Az RMGC egyébként az elmúlt években már felvásárolta a verespataki ingatlanok több mint 80 százalékát.

A bánya engedélyeztetése elsősorban két olyan bukaresti minisztériumtól függ – a környezeti és a művelődési –, amelyek élére decemberben RMDSZ-es politikus került. Kelemen Hunor, a művelődési tárca új vezetője közölte: számára ellenszenves a bányaterv. Borbély László, aki a környezeti tárcát vezeti megerősítette, hogy csakis abban az esetben engedélyezné a tervet, ha „101 százalékban biztosra vehető”, hogy az semmilyen környezeti kárt nem okoz.

Basescu szeretné mielőbb beindítani az aranybányát, mert az szerinte hasznot hozna Romániának