Csakhogy a havannai koncerttel gyakorlatilag egy időben Raúl Castro, az állam és a minisztertanács elnöke a kubai nemzetgyűlés ülésén Barack Obama beiktatása óta a legkeményebb hangnemű beszédben kifogásolta, hogy Washington „nem adja fel azon próbálkozását, hogy megdöntse a forradalmat, változást erőszakoljon ki a gazdasági és a társadalmi rendszerünkben”. Mint fejtegette, az elmúlt hetekben megújultak a nyílt és titkos felforgatás akciói Kuba ellen. Beszédében első ízben tudatta a kubaiakkal, hogy december 5-én őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt, aki titokban korszerű műholdas távközlési eszközöket adományozott „a civil társadalom” tagjainak. Castro emlékeztetett arra, hogy az amerikai költségvetés mintegy 55 millió dollárt hagyott jóvá úgymond „a demokrácia előmozdítására, az emberi jogok védelmére”, valójában a Kuba elleni kampányokra, ellenzéki hangadók pénzügyi támogatására. Korábban az amerikai kormány a Miamiban székelő Castro-ellenes mozgalmakat használta az ilyen költségvetési pénzek „eljuttatására” a kubai másként gondolkozóknak, ám az összegek 80 százalékát lenyúlták ezek a szervezetek. Ezért Washington utóbb a Development Alternatives Inc. ügynökséget bízta meg, s ennek munkatársa „bukott le” most Havannában. Raúl Castro értésre adta azt is, hogy a jövőben nem tűrnek el olyan utcai megmozdulásokat „az amerikaiak zsoldjában”, mint amilyenre az emberi jogok nemzetközi napján került sor. Szólt arról is, hogy ezek az akciók a külföldi tudósítók, sőt külföldi diplomaták tudtával, jelenlétével történtek. (Más kérdés, hogy a tüntetőkre rátámadtak a rendszer hívei.) Ugyan a kubai vezető ezúttal is megismételte készségét, hogy tárgyalásokon tisztázzák a történelmi vitát az amerikai elnökkel, ám a jelek szerint a beiktatásakor az Obamának felkínált olajág kezd elhervadni.

A kemény figyelmeztetés hátterében akár az is állhat, hogy – miként beszédében a kubai vezető vázolta – a gazdaság igen nehéz helyzetben van. A világgazdasági válság átgyűrűző hatásai, valamint a tavalyi három hurrikán következményei miatt a 2009-re tervezett hatszázalékos GDP-növekedés helyett, jó ha másfél százaléknyi lesz. Kuba súlyos nemzetközi fizetési gondokkal is küzd. Raúl Castro a szigorú tervgazdálkodás érvényesítésének szükségességét hangsúlyozta, ami rövid távon a kubaiak számára további megszorításokat jelent.