Mégsem éjszakáznak a koppenhágai klímacsúcson?
Péntek délután a Reuters hírügynökség még azt jelentette, hogy az ENSZ maradásra kéri a Koppenhágában összegyűlt állam- és kormányfőket, mert a konferencia hivatalos vége előtt alig néhány órával még mindig nem körvonalazódott a megegyezés az alapvető kérdésekben. A világszervezet később cáfolta az értesülést, a Fehér Ház szóvivője pedig közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök újabb szűk körű megbeszélésre vonult vissza többek között Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Japán és a fejlődő országok közül Kína, Oroszország, valamint Etiópia, Banglades és Kolumbia kormány-, illetve államfőivel. A csoport már másodszor tartott rendkívüli értekezletet pénteken. Ven Csiapao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök az első után a második találkozón sem vett részt, a tárgyaló delegáció egy tagja képviselte őt.
Egy órával később az Európai Unió tartott különmegbeszélést mind a 27 tagállam részvételével. Öt ország a legfelső állam-, illetve kormányfői szinten képviseltette magát. „A helyzet igen nehéz, de semmiképpen sem akarjuk egy gyenge, se hideg, se meleg megállapodással zárni a konferenciát” – mondta Nicolas Sarkozy francia elnök az újságíróknak.
A tárgyalások témája a konferenciát záró dokumentum újabb tervezete, amely délután szivárgott ki. A javaslat szerint a dokumentum a Koppenhágai Egyezmény címet viselné, nem szerepelne benne a szerződés kifejezés, ami jelzi, hogy a delegációk nem jogi, hanem politikai jellegű megállapodásra törekednek – írta az MTI.
A tervezet a korábban tárgyalt javaslattól eltérően már nem tartalmazta a 2010-es céldátumot a klímavédelmi harcot összehangoló új nemzetközi szerződés kidolgozására, ugyanakkor a javaslat alapján akár konkrét kibocsátáscsökkentési célok is szerepelhetnek a koppenhágai konferenciát záró nyilatkozatban. A tervezetben ugyanis az áll, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest X százalékkal, 2005-höz képest pedig Y százalékkal” lenne szükséges csökkenteni.
A péntekre virradó éjjel készült előző megállapodás-tervezet csak annyit rögzített, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fokon belül kell tartani, és a fejlődő országok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit a gazdag országok legalább évi 100 milliárd dollárral támogatják hoszszú távon.
Még hajnalban több mint két tucat ország és nemzetközi szervezet magas rangú vezetője informális egyeztetést tartott. Délelőtt – miután Obama amerikai elnök is megérkezett a dán fővárosba – újabb rendkívüli értekezlet következett, emiatt pedig több mint kétórás késéssel kezdődött az eredeti menetrend szerinti plenáris ülés. Ezen a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína nem módosította korábban tett ajánlásait.
Barack Obama a plenáris ülésén tartott beszédében a világ vezetőit „közös cselekvésre” buzdította egy klímavédelmi egyezmény elérése érde kében, ugyanakkor nem növelte a már korábban bejelentett 17 százalékos, 2005 és 2020 közötti időszakra vonatkozó amerikai kibocsátáscsökkentési vállalást. Obama úgy vélte, hogy az emberiség akarata a klímaváltozás megfékezésére „az elégséges és elégtelen határán billeg”, miközben a globális felmelegedés következtében változó környezet elfogadhatatlan biztonsági, gazdasági és természeti kockázatot jelent.
A zárt ajtók mögött folytatott magas szintű egyeztetések a kiszivárgott információk szerint nem voltak eredményesek. A legnagyobb vita a fejlődő országok hosszú távú klímavédelmi támogatása körül alakult ki. Az Egyesült Államok csak akkor hajlandó hozzájárulni a tervezett évi 100 milliárd dolláros alaphoz, ha Kína biztosítja éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát, külső ellenőrizhetőségét.
Az Egyesült Államok és Oroszország immár egészen közel van a megállapodáshoz a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új START-szerződés ügyében – közölte Obama amerikai elnök,miután a klímacsúcs adta lehetőséget kihasználva külön tárgyalt Medvegyev orosz államfővel. Medvegyev szerint a két fél álláspontja nagyon közel van egymáshoz, de még rendezni kell egyes technikai részleteket. (MTI)
