Az eredetileg 2012-ig érvényes kiotói jegyzőkönyvben a fejlett országok azt vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest átlagosan 5 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok termelését. Ez akkor globálisan nagyjából 3 százalékos tényleges csökkentést jelentett volna, ám azzal, hogy az USA visszalépett, a kimaradó Kína (Indiával és Brazíliával együtt) pedig gazdaságilag látványosan megerősödött, valójában nem is csökkent a légszennyezés. Ám ahhoz, hogy a felmelegedés folyamata ne váljon befolyásolhatatlanná, az átlaghőmérséklet növekedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, amihez 2050-ig legalább 50 százalékos csökkentés kellene.

Az EU 2020-ig feltételek nélkül 20 százalékos visszafogást ígér, és egy keményebb globális megállapodás esetén 30 százalékba is belemenne. Az USA a legutóbbi hírek szerint 17 százalékig hajlandó elmenni, de csupán 2005-höz képest – ez az 1990-es szintre átszámítva kevesebb mint 4 százalékos csökkentés. Kína már a koppenhágai csúcs kezdetén is mutatott némi hajlandóságot az önkorlátozásra, csütörtökön pedig abba is belement, hogy ezt a nemzetközi közösség valamilyen formában ellenőrizhesse is: ezek eddig a tanácskozás legfontosabb eredményei. Viszont a péntek estig elfogadott vállalások eredőjeként a klímamodellek szerint még mindig legalább 3 fokkal melegedne az éghajlat az évszázad végéig, és ez továbbra is klímakatasztrófával fenyeget.

A klímaváltozás hatásainak leginkább kitett államok egyébként másfél fokban szeretnék maximálni a felmelegedés mértékét, ez azonban olyan sokba kerülne, hogy nincs rá esély. A fejlettek elvi ígéretet tettek évi 100 milliárd dollárnyi klímasegély összekalapozására a fejlődőknek; ebből eddig 30 milliárdra szólnak konkrét, országokhoz köthető felajánlások.

A vitának Magyarország szempontjából kevés tétje volt (a magyar klímavédelmi kötelezettségeket EU-jogszabályok rögzítik). Ahogyan azt a helyszínen tartózkodó Faragó Tibor , a KVVM szakállamtitkára lapunknak elmondta, számunkra a legfontosabb a kiotói mechanizmusok – mindenekelőtt a szén-dioxid-kereskedelmi rendszer – továbbélése. Ez garantálhatja annak elismerését, hogy Magyarország a gazdasági átmenet során (az ipar egy részének eltűnésével) komoly áldozatot hozott a globális környezetért, és biztosíthatja, hogy a jövőben is legyenek eladható kibocsátási kvótáink. A magyar kormány képviselői ezért nemcsak az uniós álláspont elfogadása mellett érveltek, hanem annak a nyolc, térségünkbéli országból álló csoportnak a szempontjait is igyekeztek az utolsó pillanatig érvényesíteni, amelyek hozzánk hasonló cipőben járnak.