A hivatalok, az intézmények, a cégek és a vállalkozók akkor sújthatók száztól ötezer euróig terjedő pénzbírsággal, ha ezek közül tizenegyet megsértenek. Ilyenkor a kulturális tárca először felszólítja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére – és ha ezt a megadott határidőre nem hajtják végre, akkor róhatnak ki rájuk pénzbüntetést. A határozat ellen a bíróságokon lehet fellebbezni.

A jogi norma minden állami hivatalnok számára kötelezővé teszi a szlováknyelv-tudást, szóban és írásban, az ország egész területén. Ugyanakkor a szlovák hivatalnokok a nemzetiségek lakta területeken sem kötelesek beszélni az ottani kisebbség anyanyelvén. A jogszabály szerint két magyar vagy más, azonos nemzetiségű hivatalnok bárhol beszélhet egymás között az anyanyelvén, de csak addig, ameddig egy szlovák kolléga vagy polgár nem lép be a helyiségbe. Azután már csak akkor folytathatják ugyanezen a nyelven, ha a harmadik személy ebbe beleegyezik. Ezentúl a helyi önkormányzatok ülé sein csak akkor nem kell szlovákul tárgyalni, ha ezt minden jelenlévő jóváhagyja.

A most elfogadott dokumentum megemlíti ugyan, hogy az orvos és a beteg kommunikációját nem kívánják ellenőrizni, de egyúttal leszögezi: azokon a településeken, ahol a nemzetiségiek arányszáma nem éri el a húsz százalékot, kötelező a szlovák nyelv, kivéve akkor, ha a páciens kijelenti, hogy nem ért államnyelven. A síremlékek feliratait nem szabályozzák, az emlékműveknél pedig akkor kötelező a kétnyelvű szöveg, ha az alkotás 1995, vagyis a nyelvtörvény eddigi változatának elfogadása után született. A cseh nyelv használata bárhol engedélyezett.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint Budapest kifogásai indokolatlanok. – Magyar partnereink saját kelepcéjükbe estek, mert nemrég még az európai jogi normák önjelölt szakértőinek szerepében tetszelegtek. Ezért legfőbb ideje, hogy szembenézzenek önmagukkal – nyilatkozta.

Jogi segítséget nyújt a magyar kormány

A miniszterelnök a szécsényi megállapodás megszegésének értékeli a módosított szlovák államnyelvtörvény irányelveinek pozsonyi elfogadását – közölte a kormányszóvivő az MTI-vel tegnap. Hozzátette: a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a nyelvtörvény áldozatainak. Kijelentette: az elfogadott irányelvek nemcsak a szécsényi megállapodással mennek szembe, hanem az EBESZ ajánlásaival is, amelyeket Robert Fico szlovák kormányfő Szécsényben teljes mértékben elfogadott. A kormányszóvivő hangsúlyozta azt is, hogy a szlovák kormány mostani döntése ellentétes az EU alapértékeivel és a lisszaboni szerződéssel is. A magyar kormány határozottan kéri, hogy Szlovákia függessze fel a büntetések alkalmazását a folytatódó tárgyalások időtartamára, mert azok erkölcsi és társadalmi kárt okoznak, növelik a kisebbségi közösségek félelmét, és fokozzák a feszültséget a kisebbség, illetve a többségi társadalom, valamint a két ország között. „Ha a büntetéseket mégsem függeszti fel Szlovákia, a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a szlovákiai magyarság számára, hogy jogi harcukat megvívhassák. Készek vagyunk akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmenni” – szögezte le a kormányszóvivő.

Az Európai Bíróság elé kerülhet a Sólyom-ügy

Abban a tekintetben igazat ad az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott egy közösségi irányelvre, amikor megtagadta Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i beutazását. Budapest szerdán kapta meg a brüsszeli választ. Magyarország kész arra, hogy folytassa a kötelezettségszegési eljárást és az Európai Bírósághoz forduljon – közölte a külügyi szóvivő az MTI-vel.

A magyar kérelemre adott válaszában az Európai Bizottság megerősíti, hogy a szabad mozgáshoz való jog uniós alapjog – olvasható Mátrai Zsuzsanna közleményében. A bizottság ugyanakkor maga is kérdésként teszi fel, hogy az uniós jogszabályok miként alkalmazandók a másik tagállamba beutazni szándékozó köztársasági elnök esetében. „Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, hogy a köztársasági elnök beutazásának megtagadása összeegyezhetetlen az EU-normákkal és annak szellemével.”

A szlovák nyelvtörvény ügyében bizonyos értelemben fordulat következett be azzal, hogy a pozsonyi kormány jóváhagyta a jogszabály végrehajtási dokumentumait, mert ezzel Pozsony átlépte a Rubicont – fogalmazott kérdésre válaszolva Balázs Péter külügyminiszter a Politikatörténeti Intézetben tegnap tartott előadásában. Ezt a törvényt és a végrehajtási dokumentumokat nem a jó szándék táplálja – tette hozzá. (K. T.)