A kurd párt képviselői egyéni független jelöltként jutottak be a török nemzetgyűlésbe, s ott alakítottak frakciót. Az utóbbi időben úgy látszott, enyhül a kurd lakta területeken a feszültség, miután Erdogan AKP pártja elindította „kurd kezdeményezését”. Ennek értelmében kurd nyelvű televízió indult, lehetővé vált a nyelv iskolai oktatása, a kulturális, hagyományőrző rendezvények megtartása. Ugyanakkor a kormányzat továbbra is fellép a PKK fegyveresei ellen.

A kurdok nemzeti emancipációját az EU régen szorgalmazza, s Brüsszelben elítélően kommentálták a parlamenti párt betiltását. Az etnikai feszültség csökkentése az iszlamista eredetű kormánypárt, az AKP elemi érdeke, hiszen csak így lehetséges az EU-csatlakozási folyamat folytatása. Az alkotmánybíróság azonban a hagyományos „laikus” elitet képviseli, amely az egységes nemzetállam alapjain állva, tagadja a kurdok etnikai különbözőségét. (A törökök közép-ázsiai eredetűek, a kurdok egy iráni nyelvet beszélnek, a több millióan élnek a szomszédos államokban. Irakban autonóm területük van.)

A DTP 19 képviselője tegnap lemondott mandátumáról. Ezzel a parlamenti helyek öt százaléka megürült, s az alkotmányos előírások szerint új választást kellene kiírni. A kurd közösség nem maradt párt nélkül, hívei máris új párt zászlaja alatt vonulnak fel. Ezt az alkotmánybírósági eljárás kezdetén alapították, a betiltásra számítva.