Az izraeli ellenzéki Kadima párt jelenlegi vezetőjének őrizetbevételét palesztinokat képviselő ügyvédek kérték. A januári gázai hadjáratra hivatkoztak, amelynek idején Livni külügyminiszterként szolgált. A palesztin fél szerint a háromhetes offenzíva 1600, zömében polgári áldozatot követelt. Izrael számítása szerint viszont az 1166 halott többsége a palesztin harcosok közül került ki.

Cipi Livni a hangsúlyozottan nem politikai beállítottságú, Izraelt támogató alapítvány, a Jewish National Fund konferenciáján szólalt volna fel. Szóvivője igyekezett csökkenteni a feszültséget, mondván, Livni már korábban, sűrű programja miatt lemondta londoni útját, és ennek semmi köze a letartóztatás veszélyéhez.

A londoni külügyminisztérium számára mégis kínos a bírósági beavatkozás, mert megerősítette az aggodalmat, hogy izraeli politikusok távol tartják magukat az Egyesült Királyságtól. A Foreign Office közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy London „mindent megtesz a közel-keleti béke elősegítése érdekében, és Izrael stratégiai partnere kíván lenni. Ennek érdekében az izraeli politikusoknak be kell tudniuk utazni az Egyesült Királyságba”.

Három hónappal ezelőtt az izraeli védelmi miniszter ellen adott ki a bíróság letartóztatási parancsot az 1988-ban elfogadott büntető törvénykönyv alapján, amely angol és walesi bíróságoknak háborús bűn cselekményekkel kapcsolatban egyetemes illetékességet biztosít. A Munkáspárt brightoni konferenciáján megjelent Ehud Barak aktív kormánytagként immunitást élvezett, így megmenekült a letartóztatástól.

A napokban a zsidó állam londoni nagykövete részt vett Glasgow-ban a Celtic–Hapoe-Tel-Aviv mérkőzésen, amelyet megelőzően a Skót Szakszervezetek Tanácsa megpróbálta rábeszélni a skót drukkereket, hogy tiltakozásként lengessenek palesztin zászlókat. A szurkolók többsége a földre dobta a papírlobogókat, de Ron Prosor nagykövet a The Scotsman napilapnak kiemelte, hogy „az Egyesült Királyság az Izrael-ellenes érzelmek központjává vált, Skóciára pedig ez koncentráltan érvényes”.

A brit földművelésügyi tárca december elején arra utasította a szupermarketeket: az árucikkeken külön tüntessék fel, hogy azok a ciszjordániai zsidó településekről származnak-e, vagy palesztinok termesztették őket. Eddig a térségből importált élelmiszereken csak annyi állt, hogy „Produce of the West Bank”. Az EU szabályai értelmében a kiskereskedők szabálysértést követnek el, ha a megszállt területekről behozott termékeket „Produce of Israel”-ként jelölik meg. A címkézést sokan úgy fogták fel, mint egy lépést a fogyasztói bojkott felé.