Ahogy közeledik a tél, úgy válik ismét fenyegető veszéllyé az orosz–ukrán gázválság. „A következő három hónap kritikus lehet az ország minden régiójában” – jelentette ki Hrihorij Nemirja. A kormányfőhelyettes szerint, ha nem kap az ország sürgősen kétmilliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalaptól, veszélybe kerülhet a nyugdíjak és a fizetések mellett az ország külső kötelezettségeinek teljesítése is, beleértve az Oroszországból érkező földgázért járó összeg kifizetését. Ebben az esetben megismétlődhet a tavalyihoz hasonló gázháború, amelyben „túszul eshet” az Ukrajnán át az EU-ba – köztük Magyarországra – irányuló földgáz.

Elemzők szerint valójában már a választási harc zajlik Julia Timosenko kormányfő és ellenlábasa, Viktor Janukovics között, és ennek egyik terepe a hitelkérdés. Viktor Juscsenko államfő szerint viszont a kormány csak pszichológiai nyomást akar gyakorolni a Nemzetközi Valutaalapra (IMF), hogy azután a megszerzett összeget szociális juttatásokra használja fel a választások közeledtével. Elemzők szerint az IMF-hitel Timosenko és Juscsenko csatájának áldozatául eshet. Az államfőt hatalomra juttató, 2004-es narancsos forradalom idején még szövetséges párosból mára már vitathatatlanul erősebb Timosenko szerint az elnök felelőtlenül írta alá a minimálbér emeléséről szóló törvényt október végén, amely súlyos terhet ró az idei és a jövő évi költségvetésre is. A törvény nyomán az IMF elállt attól, hogy kifizesse a tavaly 16,5 milliárd dolláros hitelről aláírt szerződés alapján járó, múlt héten esedékes, 4 milliárd dolláros részletet. Juscsenko szerint nincs is szükség az öszszegre, ám Timosenko szerint elképzelhető, hogy a hitel elmaradása az ukrán költségvetés egyensúlyának felborulásához vezet. Ennek elkerülésére fordult az IMF-hez a kormányfő és az Ukrán Nemzeti Bank elnöke a kétmilliárd dolláros rendkívüli hitel érdekében. Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn kijelentette: a belső vita miatt idén már nem várható a hitel kiutalása.

Kína Közép-Ázsiában épít vezetéket

Közép-Ázsia gazdag energiaforrásaiért Oroszország, Európa és Kína között folyó vetélkedésben hétfőn Peking fontos előrelépést ért el. Hu Jintao kínai államfő Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán vezetőinek társaságában beindított egy új vezetéket, amely az üzbég–türkmén határközeli lelőhelytől Kí-

prom még áprilisban leállította a türkmén gáz vásárlását, miután robbanás történt az egyik vezetéknél, ami havi egymilliárd dollár bevételkiesést okozott Türkmenisztánnak. A hétfői eseményen a három közép-ázsiai elnök egybehangzóan méltatta Kína növekvő politikai, gazdasági és pénzügyi szerepét.

prom még áprilisban leállította a türkmén gáz vásárlását, miután robbanás történt az egyik vezetéknél, ami havi egymilliárd dollár bevételkiesést okozott Türkmenisztánnak. A hétfői eseményen a három közép-ázsiai elnök egybehangzóan méltatta Kína növekvő politikai, gazdasági és pénzügyi szerepét.

Hatástalanították az Oroszországi Ingusétiában azt a pokolgépet, amelyet a Grúzián át Örményországba vezető gázvezeték Mozdok–Tbiliszi szakaszán helyeztek el ismeretlenek. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a bomba környezetében a merénylők számos aknát rejtettek el, amelyek a hatástalanításra kiérkezők életét is veszélyeztethették volna. A munkálatok idejére leállt

a vezetéken a gázellátás az északkaukázusi Ingusétiában és Észak-Oszétiá ban, majd vasárnap éjszaka leállt a szállítás Örményországba is, amely az abovjani gáztárolóból pótolta a hiányt. Grúzia ellátását nem érintette az intézkedés, mivel a Moszkvával hűvös viszonyban álló dél-kaukázusi ország Azerbajdzsánból kap földgázt. A gázellátás várhatóan kedd reggelre áll helyre. (Ny. G.)