A Times által megkérdezett független szakértők szerint a megjelölt forrás, az atomhasadáshoz használt uránium deutérium semmilyen polgári vagy katonai célra nem alkalmazható, csak nukleáris fegyverként szolgálhat. Ezt az anyagot tartalmazta a Pakisztánban kifejlesztett bomba is, amelyet Irán modellként követett. A memót több nyugati ország titkosszolgálati hivatala látta már, és eljutott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez is. A londoni külügyminisztérium elvbőlnem kommentál titkosszolgálati híreszteléseket, ám hangsúlyozta, hogy aggódik Irán nukleáris programja miatt. Ha a dokumentum hiteles, „súlyos kérdéseket vet fel Irán szándékával kapcsolatban”.

Ahmadinezsád iráni elnök ez év őszén kijelentette, hogy tíz urándúsító telepet kíván üzembe helyezni. A múlt hét végén pedig Manusehr Mottaki külügyminiszter kifejtette, hogy Iránnak tizenöt nukleáris erőműre van szüksége energiaigénye kielégítésére.

Az eredetileg perzsául írt szöveg műszaki jellegű, mégis kiderül belőle, hogy Teherán törvényes polgári kutatásként próbálja „eladni” a nemzetközi közösségnek nukleáris felfegyverzési erőfeszítéseit. Mark Fitzpatrick, a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Intézet (IISS) vezető szakértője szerint „a legriasztóbb konzekvencia, hogyha a kísérletek 2007-ben kezdődtek, a helyzet kimeríti a casus belli fogalmát. Ha Irán fegyvereket fejleszt ki, nincs értelme diplomáciai megoldásokról beszélni”.