Moszkva ukrajnai „feketelistája”
A két vezetőnek sikerült megállapodnia az orosz gázszállítások vitás kérdéseiről is, megcsillantva a reményt mind az ukrán, mind az európai fogyasztók előtt: a téli időszakban talán elkerülhető egy újabb gázháború. Aki gázügyben képes megállapodni az oroszokkal, az általánosan is előmozdíthatja a két ország hányattatott, az utóbbi öt évben feszültségektől terhes viszonyának javítását – sugallja a Putyin.
Az Oroszországhoz fűződő viszony minden szempontból fontos a választók támogatásáért vívott küzdelemben, Ukrajnában. Moszkva számos gesztussal értésre adta az elmúlt időszakban, hogy a 18 hivatalos ukrán elnökjelölt közül két politikussal nem kíván kapcsolatot. A mandátumának végéhez érő Viktor Juscsenko elnök fémjelezte időszakkal messzemenően elégedetlenek: Dmitrij Medvegyev orosz elnök közelmúltbeli nyilvános levelében „leírta a politikust”. A szélsőséges nézeteket képviselő Szvoboda szervezet vezetője ugyancsak felkerült a kapcsolati feketelistára.
Timosenko előtérbe helyezését Kijevben sokan úgy értelmezik, hogy az orosz vezetés a miniszterelnök megválasztására tesz az elnökválasztási versenyben. A korábbi feszült viszony és a be nem váltott ígéretek miatti orosz bizalmatlanságot Timosenkónak sikerült leküzdenie – hangsúlyozzák a miniszterelnök hívei. Árnyaltabb értékelések szerint az oroszok ugyan tökéletesen tisztában vannak az ukrán kormányfő politikusi erényeivel, ahogy gyengeségeivel is, ám értékelik készségét a viták tárgyalásos rendezésére.
Az elnöki poszt megszerzéséért vívott küzdelem fő esélyese, Viktor Janukovics, régiós pártelnök az ukrán–orosz együttműködés híve. Az orosz nyelv státuszának megváltoztatására tett korábbi, beváltatlan ígéretei azonban bizonyára csalódást keltettek Moszkvában. A régiós vezető 2004. évi, a Kreml egyértelmű favoritjaként elszenvedett választási veresége, ugyancsak indokolhatja vele kapcsolatban az orosz magatartás mostani viszszafogottságát.
Moszkva és az ukrán politikusok egyaránt tisztában vannak a ténnyel, hogy az orosz politikai támogatás körülbelül azonos arányban hoz, illetve visz el szavazatokat a jelöltektől. Az sem kétséges, hogy választási kampányígéreteik megvalósítását az ukrán politikusok – megválasztásuk esetén – egyáltalán nem tekintik kőbe vésett szentírásnak. Moszkva tehát, a korábbi tapasztalatokból okulva, napjainkban egyik ukrán elnökjelölt iránt sem kötelezi el magát egyértelműen, ugyanakkor senki elől sem zárkózik el, aki együttműködési szándékokat hangoztat.
Kijev, 2009. december
Árulással és választóinak becsapásával vádolják ukrajnai orosz szervezetek Viktor Janukovicsot, az ellenzéki Régiók Pártja (PR) vezetőjét, a jövő év eleji ukrán elnökválasztás egyik legesélyesebb jelöltjét szerdai bejelentése miatt, amely szerint többé nem követeli, hogy az oroszt második államnyelvként ismerjék el Ukrajnában. Az ukrajnai orosz vezetők szerint a kisebbségi nyelvek európai char tájának a betartása, amit Janukovics ígért, nem oldja meg az orosz nyelv problémáját Ukrajnában, mert az nem szavatolja a teljes értékű anyanyelvű oktatást.
Szergej Suvajnyikov, az Orosz Front nevű ukrajnai szervezet vezetője szerint Janukovics soha nem fogja teljesíteni az orosz nyelv ukrajnai használatának törvényesítésére vonatkozó választási ígéreteit. (MTI)
