Chilében visszatér a jobboldal?
Négy egymást követő középbal kormány után most a közvélemény-kutatások a multimilliomos vállalkozó Sebastian Pinera győzelmét ígérik. S ha vasárnap nem is tudna 50 százalék plusz egy voksot elérni, a januári második fordulón jó az esélye, hogy 1990, tehát a Pinochet-diktatúra vége óta első ízben visszakerüljön vele a jobboldal a hatalomba.
Az említett három ország szociális összetételének és gazdasági helyzetének különbségei indokolhatják részben a politikai inga mozgásait. Bolívia lakosainak kétharmadát a főleg az Andok mostoha fennsíkján élő indián őslakosok adják. A maga is ajmara Evo Morales –akit 2005-ben a voksok 54 százalékával választottak Bolívia történetének első indián származású elnökévé – most 63 százalékot kapott, s pártja, a Mozgalom a Szocializmushoz (MAS) biztos többséget szerzett a törvényhozásban. Az ország kőolaj- és földgázkincsét nemzeti tulajdonba vevő, az indián közösségeknek részleges autonómiát biztosító államfő egyedül Santa Cruz tartományban – ahol a rendőrség lecsapott Rózsa Flores Eduardo csoportjára – nem kapott 50 százaléknál többet. Evo Morales a reformok folytatását ígéri, amihez adott a tömegtámogatás a döntő részt európai bevándorlók alkotta régi elittel szemben. A demokratikus berendezkedése miatt egykor Dél-Amerika Svájcának nevezett Uruguayban a baloldali Széles Front (Frente Amplio) aratott választási győzelmet immár második alkalommal. A orvoselnök Tabaré Vázquezt a jövő év elején az egykori Tupamarogerillavezető, a katonai diktatúra börtöneit megjárt José Mujica válthatja az államfői székben 2015-ig, miután a választás második fordulójában a voksok 52 százalékát kapta. A megfigyelők most azt elemzik, hogy Mujica a radikális Hugo Chávezhez közeledik-e, avagy inkább elődje, illetve Brazília baloldali elnöke, Lula da Silva pragmatista piacgazdasági politikáját folytatja-e.
Chilében az egymást váltó középbal kormányok, jelenleg a szocialista párti Michelle Bachelet elnökkel az élen, javított a szegények helyzetén, de nem avatkozott be a piacgazdasági folyamatokba. A politikai vizeket borzolja, hogy még mindig nem zárult le a Pinochet-diktatúra gyilkosságaiban vétkesek felelősségre vonása. Ebben a légkörben a középbal Eduardo Frei szenátort jelölte, aki 1994 és 2000 között – nem éppen kedvező világgazdasági helyzetben - már volt Chile elnöke. Ugyanakkor a baloldalról indul egy független önjelölt is, a 36 éves Marco Enrique- Ominami filozófus, filmproducer, aki „rebellisként" kihívást intéz a hagyományos politizálásnak. Az előrejelzések kettőjüknek adnak annyi voksot, mint a sikeres üzletember Sebastian Pinerának, akinek ez a második kísérlete elnökválasztáson. A Harvardon végzett, 60 éves vállalkozó ugyan igyekszik elhatárolni magát a Pinochet-diktatúrától, amelynek egyik minisztere volt a bátyja, ám a Reuters szerint bizton számíthatet-diktatúrától, amelynek egyik minisztere volt a bátyja, ám a Reuters szerint bizton számíthat a Pinochet-éra iránt nosztalgiát érző szavazókra.
