Ökohotel a milánói szmogban
Az Aida-lakosztályért éjszakánként minimum 400 eurót fizető vendégek nem fognak hidrogénautóval érkezni, de a garázstól a tetőteraszig minden szén-dioxid-kibocsátásmentes a négycsillagos Hotel Milano Scalában. „Az energiához szükséges vizet 17 méter mélyről pumpáljuk fel: nem könnyű a környezetvédelem egy metropolis szívében restaurált 1800-as években épült palotában, ahol napelemhez sincs hely a tetőn”
– a megoldás a japán Mitsubishi Electric technológiájával született meg, magyarázta a szállodát menedzselő Maurizio Fanoldi, aki szerint ezzel bizonyított, hogy a (luxus)szállodaipar is tenni tud a globális felmelegedés ellen. A 15 millió eurós projecttel „évi 45 százalékát takarítunk meg a hagyományos szállodák energiafogyasztásához képest, 417,5 tonnával kevesebb CO2-kibocsátással”.
„Az ökológia a harmadik évezred idegenforgalmi jelszava” – hangoztatja a milánói turizmusért felelős Massimiliano
Orsatti emlékeztetve, hogy a zöldszálló az északolasz városban 2015-ben rendezendő világkiállítás témáit előzi meg. A megújuló energia fellegvárának kikiáltott Hotel Milano Scalában hő nem vész el, a szálló egyik büszkesége a tökéletes termo- és akusztikai szigetelés, a hotelt reklámozó szórólapon is ott az FSC-logó, mely a fenntartható és felelős erdőgazdálkodást igazolja, a bútoroktól a szelektív hulladékgyűjtésig minden a zéró emissziót szolgálja. Kár, hogy a szállodakapun kívül évi hétmillió tonna szén-dioxidot szívnak be tüdejükbe a milánóiak. A Pó-alföld feletti szmogfelhő a városközpont autósforgalmának 2008-ban bevezetett fizetős korlátozásával sem foszlott szét. A Milánóban alakult, szmogellenes családok egyesülete szerint babakocsival tilos közlekedni.
Hiába az ökoszálló, Itáliában 2020-ra csak a Vatikán mondhatja el magáról, hogy 20 százalékban megújuló energiát használ. A napelemre való átállás 2008 decemberében, a szentszéki audienciateremmel kezdődött. Szén-diodix-kibocsátását pedig a Vatikán magyarországi erdőtelepítéssel váltotta meg. Persze a 0,44 négyzetkilométeres pápai állam töredékrésze a gyárkémények övezte Milánónak, de az olaszok sem értik, hogy Rómában miért öntik még mindig egybe a szemetet, és Szicíliában miért nem látni napelemet a háztetőkön?