Botrányoktól hangos a klímakonferencia
A dán kormány által szerkesztett javaslat kiszivárogtatása borzolta a kedélyeket Koppenhágában kedd este. A már több hete köröztetett és most a The Guardian című brit lap weboldalán közzétett tervezet elsősorban a fejlődő országok tiltakozását váltotta ki, akik szerint a dokumentum a gazdag államoknak kedvezne.
A koppenhágai konferenciaközpontban most is számtalan javaslat forog. Az „idő előtt” nyilvánosságra került változat szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2020-ban érné el a maximumot, onnantól csökkenne, és 2050-ig 50 százalékkal csökkentené a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Elemzők szerint ez a fejlődő országok számára azt jelentené, hogy nem érhetik el azt a fejlettségi szintet, amelyen a globális felmelegedésért felelős ipari országok most állnak. A fejlődő országok, mint az a BASIC-csoport (Brazília, Dél-Afrika, India és Kína) által javasolt tervből kiderül, sokkal ambiciózusabb vállalásokat szeretnének látni. A legfontosabb különbség pedig az: míg a dán javaslat egy teljesen új szerződést képzel el, a BASIC a kibocsátáscsökkentést a már meglévő kiotói szerződés keretein belül szabályozná – írta a BBC. A törésvonalak tegnap tovább mélyültek: kiderült, hogy a kis szigetállamok szövetsége (AOSIS) és az afrikai országok sem értenek egyet Kínával a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának mértékében. Utóbbi szerint ugyanis a túl szigorú korlátozás akadályozná gazdasági fejlődését.
Mindeközben egy másik kiszivárogtatási botránytól is hangos Koppenhága. Nem csitulnak a hullámok, amelyeket a Univeristy of East Anglia, egy brit egyetem szerveréről két hete ellopott e-mailek vetettek. Neves klímakutatók több ezer levelét hozták nyilvánosságra, amelyek új muníciót adtak a klímaszkeptikusoknak. A leghírhedtebb e-mailben egy tudós azt írja: „trükköt” alkalmazott, hogy egy, a hőmérséklet-emelkedést mutató görbe valóban emelkedjen. A szakértők ugyanis hőmérőket és fák évgyűrűit használták arra, hogy az adott év átlaghőmérsékletét megállapítsák. Egy ponton azonban a két adat már nem egyezett: míg a hőmérő emelkedést mutatott, az évgyűrűk nem. A kutató úgy döntött, attól kezdve már csak a hőmérő adatait használja a grafikonon. Később kiderült: egy 1999-es grafikonról van szó, és a „trükkre” már akkor fény derült.
A levelezés azonban épp a klímacsúcs, illetve az amerikai kongresszusban a klímatörvényről zajló vita közepette szivárgott ki. És épp akkor –emlékeztet a The New York Times – amikor az amerikai Pew Research Center kutatásai azt mutatják: a két évvel ezelőtti 77 százalék helyett ma az amerikaiaknak csupán 57 százaléka hiszi, hogy a széndioxid-kibocsátás felmelegedéshez vezet.
A University of East Anglia azonnal vizsgálatot rendelt el, az érintett tanszék vezetője, Phil Jones pedig lemondott. Hozzátette azonban: kitart a kutatási eredmények mellett. Hiába teltek el hetek a kiszivárogtatás óta, Koppenhágát is lázban tartja a „Klímagate” névre keresztelt botrány, és azt vitatják, hivatalosan is a napirendre vegyék-e az ügyet.
Mike Hulme és Jerome Ravetz, két brit klímakutató szerint (akik írásukat a BBC-n jelentették meg) a kiszivárogtatás nem rengetheti meg a tudományos konszenzust, mely szerint a Föld klímája melegszik, és ez az ember tevékenységének köszönhető. Azt azonban megváltoztathatja, ahogyan a tudomány működik: a kutatóknak őszintébbnek kell lenniük, az általuk használt nyers adatokat is nyilvánosságra kell hozniuk, és a közvéleménynek is meg kell értenie, hogy a kutatás is emberi döntések sorozata.
