Szükség van a magyarokra
Bagdadban öt nagy robbantás történt szinte egy időben, legkevesebb 127 ember halálát okozva és 450 embert megsebesítve. A véres üzenet alighanem a stabilitás ellen szólt: az iraki parlament vasárnap éjszaka fogadta el az ország új választási törvényét, s ezzel lehetővé válna a jövő év elejére tervezett törvényhozási választás. Feltéve, ha a béke ellenségei szét nem bombázzák a normális élet lehetőségét.
Afganisztánban sem jobb a helyzet. Stanley McChrystal tábornok, a közép-ázsiai országban állomásozó amerikai és nemzetközi erők parancsnoka kedden azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok egy éven belül visszaszorítja a tálibokat, de ezzel egy időben Hamid Karzai elnök azt közölte Kabulban Robert Gates amerikai védelmi miniszterrel, hogy országa az elkövetkező 15-20 évben még nem lesz képes fenntartani saját rendőrségét és hadseregét külső segítség nélkül. Pedig az amerikai lakosság 60 százaléka éppen abban a tudatban helyeselte az Obama elnök által bejelentett 30 ezres csapaterősítést, hogy ennyi ember szükséges a helyzet stabilizálásához és 2011 nyarán majd a kivonulás elkezdéséhez. S hogy a szövetségeseknek is kijusson a gondokból: kedden meghalt a századik brit katona Afganisztánban. Vélemény oldalunkon közöljük David Miliband brit külügyminiszternek az afganisztáni erőfeszítésről írt cikkét.
A feszült helyzetre való tekintettel aligha várható a külföldi miszszióra vezényelt magyar katonák számának csökkentése. Pillanatnyilag 14 országban szolgál 900-nál is több magyar békefenntartó, s ahhoz, hogy a Bajnai Gordon által a múlt héten ígért újabb kétszáz katonát kiküldhessük Afganisztánba, máshonnan kell hazahívni közülük, hogy számuk ne haladja meg a jogszabályban meghatározott ezret.