Az előbbin elhangzott, 200 fős afganisztáni magyar csapaterősítés több lépcsőben zajlik 2010-ben, tehát a katonák helyszínre érkezése és külszolgálata részben már a választások utáni kormány felelőssége lesz. Az IMF-ben folytatott szerdai tárgyalásoknak is az volt a fő tanulsága: a jelenlegi kiigazítási pályáról nem lehet letérni. Strauss-Kahn szavaiból azonban kiderült, hogy a "politikai retorika mögött" nem is számít arra, hogy a jelenlegi ellenzék ilyesmit tervezgetne, mert szerinte "érti, mi forog kockán". Nemcsak nyárig, de évekre, talán évtizedekre előre mutatott Bajnainak a romák hazai integrációjával kapcsolatos felvetése: ehhez Benjamin Cardin szenátortól, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnökétől kért itteni segítséget.

Belpolitikai szempontból is érdekes volt Bajnai útjának egyik záróeseménye, különösen, hogy annak színhelye, de szervezője nem a magyar nagykövetség volt. - A válság után a megújulásnak középről, nem pedig a szélsőségek felől kell érkeznie - hangoztatta Bajnai az Amerikai Magyar Koalíció nevű civil szervezet pénteki Mikulás-vacsoráján, amelynek fő szónoknak viszont jó előre a történetesen éppen szintén washingtoni programokat bonyolító Martonyi János egykori külügyminisztert kérték fel.

A fehér házi vizit ezúttal annyiban hézagos maradt, hogy Barack Obama pénteki vidéki útjával végképp elhalt a remény, hogy - mint korábban megesett - az elnök "beugorjon" az alelnök (a magyar miniszterelnök meghívója) és Bajnai találkozójára. E megbeszélés viszont szokatlanul részletesre sikerült, a tervezettnél jóval hosszabban, másfél órán át tartott. Az amerikaiak elismerték a 200 fős magyar felajánlás jelentőségét, a vezető lapok - The Wall Street Journal, The New York Times, The Washington Post - szombati kiadásukban viszont a brüsszeli NATO-értekezleten bejelentett számokat ismertették, a 900 fős felajánlás az atlanti szövetségbe igyekvő 4,2 milliós Grúzia részéről pedig egyébként is "mindent vitt" kommunikációs szempontból.