Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a találkozó után elmondta, partnereik továbbra sem oszlatták el a magyar félnek a nyelvtörvénnyel és a jogszabály végrehajtásával kapcsolatos kételyeit. - Számos felvetésünkre nem kaptunk érdemi választ - hangsúlyozta. Elmondta, hogy Budapest további konzultációkat szorgalmaz, amely elől Pozsony nem zárkózott el.

Miroslav Mojzita, a szlovák küldöttség vezetője az eszmecsere higgadt és tárgyilagos légkörét emelte ki, amelyet szerinte az EBESZ kisebbségügy főbiztosának elemzése alapozott meg. Knut Vollebaek úgy vélekedett, hogy a gyakorlati útmutató szolid alapot teremt a nyelvtörvény körültekintő alkalmazásához.

Berényi József, a szlovákiai tárgyalódelegáció tagja lapunknak kifejtette: az eszmecsere egyértelműen igazolta, hogy a nyelvtörvény továbbra is több olyan abszurditást tartalmaz, amely sérti az emberi jogokat. Egyik célja pedig a hivatali kisebbségi nyelvhasználat visszaszorítása. - Kiderült például, hogy az emlékműveken csak ott lehet majd feltüntetni a magyar helységneveket, ahol a lakosság legalább húsz százaléka a nemzetrészünkhöz tartozik.

Az sem világos, vajon a nemzetiségi elektronikus média munkatársai használhatja-e egyáltalán az anyanyelvükön ezeket a megnevezéseket - mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese. Ismét kifogásolta, hogy a törvényalkotók nem vették figyelembe a szlovákiai magyarok képviselőinek ellenvetéseit és javaslatait. Az MKP vezetői újabb találkozót kértek Vollebaektől.

Lemondta a nyelvtörvény ügyében tervezett konzultációt az ötven civil szerveződést tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Szóvivőjük, Petőcz Kálmán lapunknak azzal érvelt, hogy a pozsonyi kormány nem óhajt érdemben egyeztetni. - A találkozóval mindössze azt óhajtották a külföldiek előtt igazolni, hogy szóba álltak a kisebbségiek képviselőivel. Ilyesmihez nem vagyunk partnerek - szögezte le. Hangsúlyozta: az útmutatás semmit sem javított a jogszabály alapfilozófiáján, amely nemzetállami eszmére épül.