Az orosz kormányfő immár nyolcadik – még elnöki idejében rendszeresített – éves párbeszédét folytatta le a betelefonálókkal és az élő közvetítésben bejelentkezőkkel. A műsor folytatása jól érzékelteti, hogy Vlagyimir Putyin Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt továbbra is őrzi befolyását.

A „Közvetlen vonal” néven futó programban Putyin szokásához híven rekordot döntött: ezúttal négy órán át válaszolt, csaknem száz, élőben feltett, SMS-ben, e-mailen beküldött kérdésre, amelyek döntően szociális, gazdasági jellegűek voltak, vagy a közbiztonságot érintették – a 26 halálos áldozatot követelő Nyevszkij expressz elleni múlt heti merénylet árnyékában.

A kormányfő szerint erősíteni kell a – hangsúlyozottan nemzetközinek nevezett – terrorizmus felszámolására tett erőfeszítéseket, „mert a veszély még fennáll”. A vonatrobbantás kapcsán ezúttal nem nevesítette, hogy szerinte kik állhatnak az akció mögött – korábban ezt megtette, vele együtt a hatóságok is a csecsen verziót tartják a legvalószínűbbnek – ugyanakkor az Észak-Kaukázus kérdése felmerült a műsorban. – A helyzet komoly, de újabb háború nem fenyeget – jelentette ki Putyin, megjegyezve, hogy rendet elsősorban a régió szociális problémáinak felszámolásával lehet teremteni, a küzdelem azonban folytatódik a fegyveres bandák ellen is.

A térség az állatvédelem kapcsán is előkerült: Putyin megígérte, hogy a fél évszázada eltűnt kaukázusi leopárd állományának pótlására türkmenisztáni és iráni leopárdokat telepítenek le.

A műsor alatt nyolc városból jelentkeztek be tudósítók és kérdezni vágyók: köztük a 20 ezres Pikaljovóból, amely nyáron vált ismertté, amikor Putyin delegáció élén jelent meg a településen, ahol kamerák előtt utasította a cementgyártásra épülő város munkaadóit – köztük Oleg Deripaszka milliárdost – a termelés újbóli beindítására. „Ha kell, ismét elmegyek önökhöz vagy az ország bármely pontjára” – biztosította a nézőket. Putyin a felvetett problémákra többször megígérte: „megnézzük”, „utánajárunk”, „ellenőrizzük”.

A hasonló „fenyegetések” a konkrét ügyben általában hatnak – korábban egy nyugdíjas asszony panaszai nyomán felgyorsult az őt érintő kistelepülésen a csatornázás, amit a sajtó nagy visszhangja kísért –másrészt azonban felveti a putyini „hatalmi vertikum” hatékonyságának kérdését.

Mihail Hodorkovszkij neve sem kerülte el a műsort. A Yukos egykori olajvállalat sikkasztásért nyolc évre elítélt tulajdonosáról – akivel szemben újabb eljárás van folyamatban – elmondta: a cég vezetőségét több gyilkosság is terheli. A felszámolt – lényegében államosított – cég vagyonát az állam részben lakásügyi alap létrehozására használta fel.

Putyin ezúttal nem tett hangzatos külpolitikai kijelentéseket. (Csupán egy rövid utalást tett arra, hogy a korábbi amerikai elnök, George Bush „rendes ember”, valamint, hogy Oroszország érdeke is, hogy az Egyesült Államok gazdasága olajozottan működjön.) Beszéde csak belföldi témákat érintett. Ennek oka lehet az is, hogy épp folyamatban vannak az EU–Oroszország együttműködését meghatározó szerződés megújításáról szóló tárgyalások, valamint Washingtonnal a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló, az idén lejáró szerződés megújításáról szóló megbeszélések. Pénteken pedig a NATO–Oroszország Tanács külügyminiszteri szintű találkozója esedékes.

Az egyetlen történelmi jellegű kérdés Sztálin megítélését firtatta: – Az ország iparosítását elfogadhatatlan eszközökkel érte el a rendszer, amely tömeges bűncselekményeket hajtott végre saját társadalma ellen – mondta Putyin hozzátéve, hogy a legnagyobb eredmény, a második világháború megnyerésének eredménye azonban nem vitatható el Sztálintól.