Azonban Obama hallgatott arról, hogy a McChrystal-féle megközelítés milyen konkrétumokban valósul meg a terepen, azonkívül, hogy az afgánok megvédésére, és az afgán biztonsági erők kiépítésére koncentrál majd.

Ami azonban a legnagyobb csalódás: Obama egyáltalán nem szólt az afganisztáni stratégia civil részéről, a sokat emlegetett, úgynevezett civil „surge”, kvázi „csapatemelésről”. Pedig azt korábban az elnök is elismerte: Afganisztán ügyét nem lehet csak katonai eszközökkel megoldani. Hogyan oldják meg, hogy a rengeteg fejlesztésre elköltött nyugati pénzből valamit az afgánok is megérezzenek? Mik a fő célok a fejlesztés területén? Erre nem tért ki az elnök, és így a stratégia féllábú maradt. Obama nem részletezte azt sem, mit vár el az afgánoktól. Az Afganisztán stabilizálásában oly fontos szerepet játszó Pakisztánról is csak általánosságokban szólt.

Ezzel együtt a csapatnövelés még sikeres is lehet, bár óvatosan kell bánni az iraki hasonlattal. Ott másfél év alatt sikerült megfordítani a helyzetet, Afganisztán azonban egészen más. Csak pár példa: Afganisztánban a lakosság hetven százaléka analfabéta, s hiányzik az infrastruktúra. Ráadásul az afgánok még mindig nem döntötték el: a NATO-nak, vagy a talibánnak hisznek-e. Épp ezért a propaganda is a stratégia része kellene, hogy legyen. Obama erre nem figyelt kedden.

Kiigazíthatják az Afganisztánban állomásozó francia kontingens létszámát – mondta Kouchner külügyminiszter az Obama-bejelentés kapcsán. Párizs esetleg civileket és műszaki szakembereket küldene. Egyelőre várakozó állásponton van Berlin az afganisztáni csapaterősítéssel kapcsolatosan – mondta a parlament külügyi bizottságának elnöke, Ruprecht Polenz. – Még tervezés és egyeztetés alatt áll az Afganisztánban levő magyar katonák létszámbővítése. Ennek elengedhetetlen feltétele a pénzügyi és a technikai háttér megléte, valamint az ötpárti konszenzus –közölte tegnap a Honvédelmi Minisztérium. (MTI, origo)