Fontos lecke Kelet-Ázsiának az EU

Szerdán kezdi meg ötnapos japán látogatását Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő dél-koreai útja után utazik a japán fővárosba, ahova a magyar-japán emlékév során, Akihito császár meghívására érkezik. Sólyom a Fudzsi-hegyre és Kiotóba is ellátogat majd, az államfőt a császári család mellett pedig a japán miniszterelnök is fogadja. Sólyom útjának kapcsán interjút adott a Népszabadságnak a japán kormányfő, Hatojama Jukio.

Japán és az Európai Unió viszonyáról

Japán és Európa kapcsolata a közös értékrend biztos alapján nyugszik. Ma Japán és az Európai Unió viszonya nemcsak a kétoldalú kapcsolatok miatt fontos, hanem azért is, mert egymás számára nélkülözhetetlen partnerek vagyunk a nemzetközi közösséget érintő számos kérdés megoldásában.

A lisszaboni szerződés életbelépésével az EU intézményrendszere még inkább megerősödött. Ez a nemzetközi társadalom számára előnyös, és Japán is üdvözli a szerződés hatálybalépését, amely a tervezett Kelet-ázsiai Közösség szempontjából is sok tanulsággal szolgál. Erőfeszítéseket fogunk tenni, hogy az európai országokkal való kötődéseinket még erősebbé tegyük, ideértve az EU és Japán 2011-ben esedékes új megállapodását követő időszak különféle kérdéseit is. Úgy gondolom, hogy a jövőben az EU-nak és Japánnak, mint stratégiai partnereknek, gazdasági együttműködési egyezményre is szükségük van annak érdekében, hogy tovább erősítsük kapcsolatainkat.

A kelet-ázsiai regionális integráció lehetőségeiről

Kelet-Ázsia, melyet a politikai berendezkedések, a gazdasági fejlettség, a népek, a vallások sokfélesége jellemez, eltér az Európai Uniótól. Sokat tanulhatunk azonban Németország és Franciaország második világháborút követő példájából, amikor az addig szemben álló felek elkezdtek együttműködni. Az európai megbékélés és együttműködés az EU létrehozásához vezetett, és ez fontos lecke számunkra.

Japán számára alapvető fontosságú a japán-amerikai szövetség, ugyanakkor - hosszú távra vonatkozóan - a Kelet-ázsiai Közösség elképzelésének fölvetésével egy nyitott, az átláthatóság magas fokával jellemezett, sok területre kiterjedő regionális együttműködésre fogunk törekedni. Ennek folyamán nemcsak konkrét előnyök jöhetnek létre, hanem a kölcsönös bizalom érzése is kialakulhat, amely előrevetíthet egy hosszú távra szóló, magas szintű integrációt.

A klímaváltozásról és a koppenhágai klímakonferenciáról

A klímaváltozás kérdése az egyik legsúlyosabb, az egész földünket érintő probléma. Mint Japán miniszterelnöke, azt szeretném, ha közös összefogással kezelni tudnánk a jövőnket is érintő klímaváltozást. Ennek érdekében az idén szeptemberben megfogalmaztam azt a merész középtávú célt, hogy az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Japán célja emellett az is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem során betöltse a híd szerepét a fejlődő és a fejlett országok között.

A közelgő koppenhágai klímakonferencián pedig szükséges, hogy tartalmában gazdag egyetértésre jussunk, beleértve a főbb vitás kérdéseket is. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben kialakuljon az a megállapodás, mely Japán középtávú céljának előfeltételét is teljesíti.

A japán-magyar kapcsolatokról, Sólyom László látogatásáról

Az elmúlt húsz évben Magyarországon lezajlott a demokratizálódás, és az ország azóta fontos szerepet kapott az Európai Unióban és a nemzetközi társadalom egészében is. Ezzel párhuzamosan, Japán és Magyarország kapcsolatai szorosabbak, mint korábban bármikor. A két ország együtt vesz részt számos fontos nemzetközi kérdés, így a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldásában, vagy Afganisztán újjáépítésének támogatásában. Sólyom László magyar köztársasági elnök látogatása pedig nemcsak a japán-magyar emlékév egyik záróeseménye, hanem a két ország kapcsolatainak további erősödéséhez vezető esemény, az országaink közti, nagyon fontos baráti viszony jelképe is egyben.

Vérében és családjában a nagypolitika

A 62 éves Hatojama Jukio az idén szeptember óta Japán miniszterelnöke. Igen előkelő családból származik, egyik nagyapja miniszterelnök, a másik pedig a Bridgestone gumiabroncsgyártó vállalat alapítója. Hatojama apja külügyminiszter volt, bátyja pedig a korábbi kormányban több miniszteri posztot is betöltött. Hatojama maga mérnök, az amerikai Stanford Egyetemen szerzett doktori címet, 1986 óta pedig képviselő a japán törvényhozás alsóházában. A 90-es években lépett ki az akkori kormánypárt Liberális Demokrata Pártból, hogy később megalakítsa az idei, augusztusi választásokon győztes Demokrata Pártot. Nős, felesége korábban színésznő volt, aki gyakran szerepel a japán kereskedelmi televíziók szórakoztató műsoraiban. Egy fiúgyermekük jelenleg a moszkvai állami egyetemen kutató. (Tokiói tudósítónktól)

Hatojama Jukio szerint Ázsia tanulhat Berlin és Párizs együttműködéséből
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.