Brit vitorlás iráni fogságban

2009-12-02

Megerősítette Teherán kedden, hogy majdnem egy hete, november 25-én az iráni Forradalmi Gárda őrizetbe vett öt brit állampolgárt, akik vitorlás hajójukkal Bahreinből Dubaj felé haladtak - jelentette londoni tudósítónk. A négy fiatal hajós és ötödik társuk, egy Bahreinben állomásozó újságíró a Volvo 60 típusú, Bahreini Királyság nevet viselő, 18 méter hosszúságú vitorlással a Dubaj-Maszkat közötti versenyre igyekezett. Egyelőre nem világos, hogyan keveredett iráni felségvizekre a jacht, de a brit sajtó valószínűsíti, hogy eltört a hajó kormánya, irányíthatatlanná vált és a legénység, szándéka ellenére, megsértette a határokat.

A britek eleinte reménykedtek, hogy Teherán nem csinál politikai ügyet az ártatlannak tűnő navigációs tévedésből. David Miliband brit külügyminiszter igyekezett egyszerű konzuli ügyként kezelni a történteket. Az iráni kormány nevében megszólaló Esfandiar Rahim Mashaie, Mahmud Ahmadinezsad elnök vezérkari főnöke azonban kijelentette, a bíróság dönt majd arról, mi történjék a brit állampolgárokkal. 2007 márciusában kéthetes konfliktus bontakozott ki a két ország között, miután a Forradalmi Gárda tengerészete az HMS Cornwall hadihajó tizenöt, Teherán iráni felségvizekre keveredett brit tengerészgyalogosát fogta el. Az iráni rezsim akkor leplezetlenül kiaknázta a sztoriban rejlő propagandalehetőséget, de a katonák sértetlenül hazatérhettek.

Teheránnak most is jól jön, ha elterelheti a sajtó figyelmét. Az iráni vezetés idegesen reagált a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) elmarasztaló, múlt pénteki határozatára. Az ENSZ-szervezet 25 igen, 3 nem és 7 tartózkodás mellett arra szólította fel Iránt, függessze fel újabb urándúsító üzemek építését. Szokatlan ez az Iránt elítélő politikai konszenzus, hiszen például a Kínába importált nyersolaj közel 12 százaléka Iránból érkezik, s Peking egyelőre nem hajlandó belemenni újabb, szigorúbb gazdasági szankciók elfogadásába.

A NAÜ döntése válasz arra, hogy Irán titokban kezdett el újabb urándúsító üzem építésébe Kumban. Irán a határozatra azzal reagált, hogy Ahmadinezsad elnök vezetésével az iráni kormány tíz új urándúsító üzem építésének tervét hagyta jóvá vasárnap. A nyugati világ egyöntetűen elítélte az iráni lépést, bár mindenki sejti: az újabb iráni licit elég irreális.

Irán kínos helyzetbe került. Az iráni atomprogram békés célját megkérdőjelező nyugati hatalmak olyan ajánlatott tettek korábban Genfben Iránnak, amit kellemetlen visszautasítani, hiszen akkor a gyanút akár megalapozottnak is vélheti a Nyugat, és elhárulhat a politikai akadály egy esetleges katonai akció elől. Elfogadni viszont nem lehet, hiszen az komoly presztízsveszteséget jelentene az iráni rezsimnek otthon és külföldön. Ezért most időt húznak, irreális bemondásokkal, és látványos sajtóeseményekkel. Eközben maga az atomkérdésben is megosztott iráni elit lejátszhatja a maga meccseit.

Egy orosz szakértő magyaráz iráni kollégájának a busehri atomerőműben, melyet Ororszország épít Iránban

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.