Ukrán, fehérorosz, észt és lett társaihoz hasonlóan a fogolytáborban szemelte ki az SS, ördögi alkut ajánlva: ha átállnak a nácik oldalára, esélyt kapnak az életben maradásra. Sokan ezzel magyarázzák, hogy a travnyikiknek is nevezett, főleg a gettók kiürítésére és a zsidók szelektálására bevetett pribékek miért bántak olyan kegyetlenül áldozataikkal.

Demjanjuk pribékpályafutása a szintén hírhedt Treblinkán és Majdaneken keresztül vezetett Sobibórba, ahol a becslések szerint 250 ezer zsidót gázosítottak el. A vádlott a második világháború után München környékén telepedett le, sofőrként dolgozott az amerikai hadseregnek, majd 1952-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az autóiparban helyezkedett el, hat évvel később, már John Demjanjukként lett amerikai állampolgár. A washingtoni igazságügyi tárca 1977-ben kezdeményezte állampolgárságának visszavonását azzal, hogy a férfi a bevándorláskor letagadta világháborús múltját.

Az ekkor közzétett fotókon a treblinkai tábor több túlélője felismerni vélte. Azt állították róla, hogy ő az a Rettegett Ivánnak hívott pribék, aki különös kegyetlenségével tűnt ki. Izraeli kérésre az amerikaiak 1986-ban kiadták a zsidó államnak, az ott lefolytatott háborús büntetőper végén kötél általi halálra ítélték. A halálos ítéletet az izraeli legfelsőbb bíróság - megalapozott bizonyítékok hiányára hivatkozva - 1993-ban megsemmisítette. Demjanjuk visszatért Amerikába, visszakapta állampolgárságát, de 2001-ben újabb eljárás indult ellene - igaz, már nem a "Rettegett Iván-vádak" alapján. A náci bűnösök felkutatásával foglalkozó főügyész, Eli Rosenbaum elég bizonyítékot gyűjtött össze arról, hogy Demjanjuk több koncentrációs táborban megfordult "travnyikiként". Ismét megfosztották állampolgárságától, de családja jogi úton meg tudta akadályozni, hogy az idős embert kitoloncolják az Egyesült Államokból. A huzavona az idén májusig tartott, amikor is az amerikaiak egy mozgó kórházzá átalakított repülőn Münchenbe toloncolták a "hazátlan" férfit.

(Berlini tudósítónktól)