Mintademokrácia mélyrepülése
Noha eddig is voltak kétségeink az állítás igazsága felől, Svájcot a világ mintademokráciának tartja. Az ország, ahol megszületett a Nemzetközi Vöröskereszt és amely életet adott a genfi konvenciónak, most mélyen megsértette az emberi jogokat: egyetlen vallási csoporttal szemben diszkriminál mostantól a svájci alkotmány. Kilengett annak a fokmérőnek az ingája, mely a Nyugat-Európában az iszlámmal szembeni egyre mélyebb rettegést jelzi. Pedig Svájcban eddig összesen négy minaret épült. És a muzulmán bevándorlóik többsége is inkább szekularizált bosnyák, koszovói albán vagy török. A referendum eredménye az arab világgal szoros kapcsolatot ápoló svájci bankvilágnak, gazdaságnak sem jó. Svájc a népszavazás eredménye miatt elvesztette semleges, közvetítő szerepét a világ egyik igen nagy részében. Gondoljunk csak arra: ma az Egyesült Államokat Svájc képviseli Iránban. Sőt. De a kérdés persze nem csak Svájc sajátja. Egyre népszerűbbek lesznek szerte Európában azok a politikusok, akik szembehelyezkednek az iszlámmal. A politikai spektrum többi részén álló politikusok pedig egyelőre nem találtak választ a jelenségre.