Ujjongva ünnepelték a nyugat-európai populista-jobboldali pártok a svájci népszavazás eredményét, amely nemet mondott új minaretek építésére az alpesi országban. Miközben az erősen jobbszélen mozgó francia, holland, dán és olasz pártok hasonló referendumokat akarnak kezdeményezni, a fősodorba tartozó kereszténypárti és szocialista-szociáldemokrata politikusok rendkívül aggasztónak találják, hogy lényegében alkotmányos jogot, a szabad vallásgyakorlást korlátozza a népszavazás kimenetele.

A svájci kormány és a gazdasági élet képviselői attól tartanak, hogy a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) által kezdeményezett referendum rendkívül negatív hatással lehet az ország megítélésére a muzulmán világban. A svájci áruk bojkottját, illetve akár erőszakba torkolló tiltakozó akciók lehetőségét sem zárják ki. A zöldek viszont azt fontolgatják, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán támadják meg a népi kezdeményezés eredményét. Eveline Wildmer-Schlumpf igazságügy-miniszter viszont leszögezte: mecseteket továbbra is lehet építeni, a tilalom csak a tornyokra szól.

A nyugat-európai jobboldali-populista politikusok, élükön a holland Geert Wilderszszel és a dán Pia Kjaersgaarddal dicshimnuszokat zengtek a "nyílt iszlámosítással bátran szembeszegülő" svájciakról. Bernard Kouchner francia külügyminiszter a vallási elnyomás és az intolerancia félreérthetetlen jelét látja a népszavazásban. A neves svájci szociológus, Jean Ziegler szerint az emberek félelmeit meglovagoló SVP bűnbakokká akarja tenni az országban élő 400 ezer muzulmánt. - A begyepesedett svájci kispolgári világban a minaretek égbe magasodó férfi nemi szervekkel egyenlők, és ezekre, mint egy erőszakos hatalom, az iszlám jelképeire tekintenek - fejtegette a korábbi szociáldemokrata parlamenti képviselő a berlini Der Tagesspiegelben.

Németországban - ahol a több mint nyolcvanmillió lakos között ötmillió muzulmán él - kereszténypárti politikusok úgy nyilatkoztak, hogy az emberek félelmeit, bizonyos társadalmi fenntartásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szociáldemokraták viszont egyértelműen az alkotmányos jogok megsértését látják a minarettilalomban, hozzátéve: a svájci döntés Németországban kivitelezhetetlen lenne. A helyzet a "terepen" ennél sokkal bonyolultabb. Itt is heves viták kísérik a minaretek és mecsetek építését. Kölnben egy erősen jobboldali "városvédő szervezet" utcai demonstrációkkal kísért kampányt folytat a város "iszlámosítása" ellen. Petíciók, tüntetések kísérték azt is, amikor egy évvel ezelőtt Berlin keleti felében átadták a volt NDK területén épült legelső mecsetet, és nem túl magas minaretjét. Ezzel szemben a Ruhr-vidéki Duisburgban harmincnégy méter magasba nyúlhat a 2008 decemberében átadott Ditib Merkez-mecset minaretje. Az imahely egy olyan városrészben épült, ahol döntő többségében törökök élnek. Németországban becslések szerint közel 2600 mecset működik, ezek közül azonban alig kétszázat lehet kívülről "felismerni", a többségük ugyanis eldugott hátsó udvarokban található.

Magyarországon még büszkélkedünk az egri vagy pécsi minaretekkel, Nyugat-Európában azonban elemi félelmek égbekiáltó megtestesítőjeként tekintenek a rájuk. A minaret alakja lehet kerek, többszögű, és több, nyitott körfolyosós erkély is díszítheti. A mecsethez vagy mellé építik. Eredetileg őrtoronyként vagy tűztoronyként is szolgálhatott. A legfontosabb feladata azonban az volt, hogy innen hívta imára a híveket naponta ötször a müezzin. Manapság a müezzin hangja már hangszórókból szól. Mivel ez a funkciója megszűnt a minaretnek, ma az adott közösség muzulmán jellegére hívja fel a figyelmet a távolból. A legmagasabb minaret Casablancában van, 210 méter magas. Az újbudára tervezett iszlám vallási és kulturális központ mellé is terveztek minaretet. Az épületmagasságot azonban a XI. kerületi önkormányzat korlátozta, így a minaret valószínűleg nem épülhet meg.