Washington viszont, amely korábban elítélte Zelaya megbuktatását, valamint Costa Rica, amelynek elnöke, Oscar Arías egy időben közvetítést vállalt a hondurasi belpolitikai válság megoldásában most támogatta a választásokat. Jellemző, hogy sem az ENSZ, sem az Amerikai Államok Szervezete nem küldött megfigyelőket a voksolásra. A feszült légkörre való tekintettel a rendőrség és a hadsereg 30 ezer embert vezényelt az utcákra, hogy szavatolja a biztonságot.

A Hondurast de facto irányító kormány, csakúgy mint az elnökjelöltek, úgy vélik, hogy a választás megoldást kínál a válságra. A parlamenti döntés nyomán államfővé emelt Roberto Micheletti ideiglenesen visszavonult a hatalomból annak reményében, hogy ezzel legitimitást biztosít az elnökválasztásnak.

Vasárnap mintegy 4,6 millió polgárt vártak az urnák elé, hogy az államfővel egyidejűleg megválasszák a parlament és az önkormányzatok új tagjait. A részvételi arányt döntő fontosságúnak minősítették, különösen Zelaya számára. A 128 tagú parlament december 2-án dönt arról, hogy Zelaya visszatér-het-e a hatalomba mandátumának lejártáig, december 27-ig. A jövő nem sok jóval kecsegtet, ugyanis a hatalomból elűzött államfőt eredeti politikai pártja, a jobboldali liberálisok részéről mindössze 26 képviselő támogatja amiatt, hogy 2008-ban teljes baloldali fordulatot vett. Kulcsszerephez juthat viszont a jobboldali Nemzeti Párt, amely 55 mandátummal rendelkezik.

A mostani elnökválasztáson nem indult, nem indulhatott Zelaya, és a nemzetek közössége által el nem ismert Micheletti sem mérette meg magát. Az elnökjelöltek közül Porfirio Lobo a legesélyesebb a győzelemre.

Szavazóhelyiség Tegucigalpában