Ahmadinezsad leszögezte, hogy Irán továbbra is törekszik urándúsító technológiájának tökéletesítésére, ha politikai és műszaki megkötések nélkül nem vásárolhat külföldön dúsított uránt.

A teheráni vezető mostani latin-amerikai útját két héttel megelőzve Simon Peresz vizitelt a térségben, két évtized óta első izraeli elnökként. Peresz találkozva Lula da Silvával - legalábbis a madridi El País szerint - aggodalmát fejezte ki Brazíliának az iráni nukleáris program iránti túlságosan megértő álláspontja miatt. Peresz a brazil kongresszus előtt mondott beszédében Ahmadinezsadot "a békével szembeni fenyegetésnek" nevezte. A baloldali, ám pragmatista irányvonalat követő brazil államfő, aki ezért Washington számára is elfogadható partner, gyakorlatilag azzal válaszolt, hogy a legrosszabb megoldás Irán és vezetői elszigetelése. "Nem lehet úgy békére törekedni a Közel-Keleten, hogy kizárunk a dialógusból politikai és vallási erőket, még ha azok hátráltatják is a béke folyamatát". Brazília egyébként azért lehet "megértő" Iránnal szemben, mert fejleszti saját békés atomprogramját. Ráadásul 2004-ben megtagadta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, hogy ellenőrizzék az urándúsítást, mégsem részesült szankcióban. Igaz, Brazília aláírta az összes ezzel kapcsolatos nemzetközi megállapodást, s a brazil alkotmány pedig tiltja atomfegyver előállítását vagy birtoklását.

Ahmadinezsad a 24 órás brazíliai tartózkodás után Bolíviába és Venezuelába indult tovább. Ahmadinezsad korábban már szoros kapcsolatokat alakított ki Hugo Chávez Venezuelájával, a két vezető az utóbbi években majd egy tucat alkalommal találkozott.

Vasárnap óta egyébként öt napig tartó légvédelmi hadgyakorlat zajlik Iránban, amelynek kinyilvánított célja az atomlétesítmények védelmére való felkészülés egy esetleges (izraeli) támadás esetén.

Irán kész alacsony fokon dúsított uránját magasabb dúsítottságúra cserélni, de csak saját területén hajlandó a cserére - jelentette be az iráni külügyminisztérium szóvivője. Irán korábban gyakorlatilag elutasította azt az ajánlatot, hogy alacsony dúsítottságú uránkészlete közel 70 százalékát szállítsa Oroszországba további dúsításra, majd Franciaországba, ahol atomerőművi fűtőelemekké alakítanák át, kizárva így felhasználását atombomba előállításához.