A román állampolgároknak tizenkét jelölt közül kellett elnököt választaniuk. A 19 óráig négy közvélemény-kutató intézet által mért exit poll eredmények szerint a választások első fordulóját Traian Basescu nyerte, akire a szavazók 32,8-34,10 százaléka voksolt. Második Mircea Geoana lett, aki a szavazatok 30,30-31,70 százalékát kapta. Ők ketten versenyeznek majd a december 6-i második fordulóban. A liberális Crin Antonescu 21,53-22,10, a szélsőséges C. V. Tudor pedig mindössze 3,6-4,0 százalékkal végzett. Az RMDSZ jelöltjére, Kelemen Hunorra 3,26-4,90 százaléknyian szavaztak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezt jó eredménynek nevezte első megnyilatkozásában. Az RMDSZ vezetőinek a napokban kell dönteniük arról, hogy a második fordulóban Basescu jelenlegi államfőt vagy a szociáldemokraták jelöltjét, Geoanát támogatják.

A több mint 18 millió romániai választó arról is véleményt nyilváníthatott, hogy kívánja-e a kétkamarásról egykamarásra átalakítani a román parlamentet, illetve a jelenlegi 471-ről legfeljebb 300 tagúra csökkenteni a honatyák számát. A populista ízű népszavazást Basescu erőszakolta ki, a pártok többségének ellenkezésére fittyet hányva. A szavazók 76,5 százaléka egyetért az egykamarás parlamenttel, 85,40 százalékuk pedig csökkentené a törvényhozás tagjainak a számát.

A részvétel az államelnök-választáson 19 óráig, az urnazárás előtt két órával, országos szinten 49,97 százalékos volt; városokban 47,21, vidéken 53,77 százaléknyian adták le a szavazatukat. Ez a számsor a népszavazás esetében 46,84, 44,13, 50,57 százalék volt. Élen jártak a részvétel szempontjából a dél-romániai megyék, ahol az országos átlagnál 8-10 százalékkal többen adták le szavazataikat, és a sor végén kullogtak a székely megyék (Hargita - 40,93% és Kovászna - 39,43%), továbbá Szatmár és Máramaros, ahol az országos átlagnál 8-10 százalékkal kevesebben járultak az urnákhoz. A népszavazáson országos szinten 19 óráig 46,84 százaléknyian szavaztak.

A szavazatokat a pártok sok helyen egyszerűen megvásárolták. Az árfolyam Bukarestben például, egyetemistáktól vásárolt szavazatok esetében, mintegy 2000, dél-romániai vidéki földművesek és munkások esetében pedig 1200-1300 forintnak megfelelő lej volt. Bukaresti kereskedelmi televíziók több ilyen akciót rejtett kamerával lefilmeztek és bemutattak.

Ugyanakkor ijesztő méreteket öltött a "választási turizmus". Az országban 3359 olyan különleges szavazóközpontot működtettek, ahol a lakhelyükről távol tartózkodók voksolhattak. Autóbuszok és mikrobuszok szállították egész nap a "szavazókat" egyik településről a másikra. Ezekben a központokban az államelnök-választáson 16 óráig összesen 305 ezer ember szavazott. A belügyminisztérium igyekezett megfékezni a "turistáskodást", ez azonban cseppet sem bizonyult könnyűnek, mert a rendőrség képtelen volt a legtöbb busz esetében a szándékosságot bizonyítani.

Másutt a hagyományos csalási módozatokat alkalmazták. Volt, akit 2-3-4 szavazólap urnába helyezése közben értek tetten, ezek ellen büntetőjogi eljárás indult, és akár börtönbe is zárhatják őket. Megint mások előre lepecsételt szavazólapokat kaptak megbízóiktól, azokat kellett urnába helyezniük, a szavazókörzetben kapott üres szavazólapokat pedig át kellett adniuk megbízóiknak. Ilyen esetekről is készültek felvételek, amelyeket a román televíziók bemutatták.