Nem államügy, hogy Henry kézzel ért-e a labdához az írek elleni meccsen, mondta Nicolas Sarkozy francia elnök, s a Le Monde ezt a hírt az első három legfontosabb közé sorolta az új uniós posztok betöltésével és az orosz-ukrán gázvita enyhülésével együtt. A hírek súlyozásából Európa nem jött nagyon jól ki, igaz, a Van Rompuy- Ashton duó kiválasztása is sok megfigyelőnek azt sugallta, az uniónak sem olyan fontos, hogy súlyát növelje. Legalábbis nem ezen új posztok révén.

Európa persze hivatalosan örül, minden tagország elégedett, hogy a lisszaboni szerződés hosszadalmas ratifikációs eljárása után az alapokmány által pontosan meg nem határozott feladatra megtalálták a legkevésbé megosztó személyiségeket. Viszonylagos ismeretlenségükből nem következik, hogy képességeik is korlátozottak volnának, ám szerepüket a konszenzusépítés keretei közé szorították az állam- és kormányfők. Ez lényegében azt jelenti, hogy Európa nem a külvilággal akar elsősorban beszélgetni, hanem inkább önmagával akar nyugvópontra jutni az intézményi és a gazdasági válság nyomán.

Az alkotmányozás bukása, majd a lisszaboni szerződés gyötrelmesen lassú elfogadása véget vetett a föderális törekvéseknek. Kiderült, a nagy tagállamok befolyásuk megőrzését Európa fölébe helyezték, s továbbra is meg akarják adni az alaphangot. Ezt persze kevesen mondják ki nyíltan, a brüsszeli diplomaták inkább nevük elhallgatását kérve nyilatkoztak. Aki tekintélye miatt megtehette, mint a volt francia államfő, Giscard d'Estaing, azt mondta: a döntés korlátozott ambícióról tanúskodik, abban az időpontban, amikor új nemzetközi dialógus bontakozik ki. Az euroszkeptikus brit Open Europe intézet szerint a jelöltek kiválasztása nem éppen demokratikus körülmények között ment végbe, holott a liszszaboni szerződés a szándékai szerint közelebb akarja vinni az uniót a polgáraihoz. A BusinessEurope, az európai üzleti életet képviselő befolyásos brüsszeli lobbiszervezet viszont üdvözölte a személyi kérdések megoldását, mert így végre tovább lehet lépni, s a gazdasággal lehet foglalkozni, nem pedig az intézményi ügyekkel. A munkaadói szervezet a vállalati környezet javítását szorgalmazta.

A következő feladat - várhatóan a jövő héten - az új Európai Bizottság összeállítása. Ezt követően a kormányok által delegált biztosoknak felkészülési időt adnak a parlamenti meghallgatásokra, amelyek január 11-én kezdődhetnek el. Barroso sietne, de három ország, Dánia, Hollandia és Görögország még gondolkodik, kit küldjön. Mivela külügyi biztos személye már ismert, csak huszonöt tárcát kell szétosztani, ezekből a németek és a franciák nyilván a legfontosabbat akarják maguknak.

Belgiumban természetesen örömmel fogadták Van Rompuy elnöki kinevezését, de aggódnak, hogy az általa kormányfőként teremtett törékeny belső egyensúly megbomlik.

Reinfeldt svéd kormányfő (soros elnök) az uniós vezetőket ábrázoló bűvös kockával