Belga–brit páros az EU élén
Két, jobbára ismeretlen politikust választottak tegnap este az európai állam- és kormányfők az unió két új vezető posztjára: a belga Herman Van Rompuy lesz az Európai Tanács elnöke, és a brit Catherine Ashton az új külügyi főképviselő. Van Rompuy a Néppárt, Ashton a szocialista párt támogatást bírta, és sikerült eleget tenni annak a feltételnek is, hogy nő is kerüljön vezető posztra. Van Rompuy jelenleg belga kormányfő, Ashton pedig a brit felsőház tagja volt tavalyig, amikor Brüsszelben átvette Peter Mandelson kereskedelmi biztos helyét.
A döntés végül a várakozásoknál jóval gyorsabban megszületett, ami a svéd elnökség előkészítő munkájának és a háttérben valószínűleg korábban megszületett francia-német megegyezésnek köszönhető. Értesülések szerint hat-tíz uniós tagországnak (köztük Magyarországnak) eredetileg különvéleménye volt, és különösen Rompuy-jel szemben tápláltak kételyeket. Ezek az országok – mondták diplomaták – előnyben részesítették volna az elnöki tisztségre Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt.
Az új pozíciók a december elején életbe lépő Lisszaboni szerződés értelmében jönnek létre, ám egyelőre még nem világos, hogy pontosan milyen jogkörökkel rendelkeznek majd az új főtisztviselők. Már most valószínűsíthető, hogy az elnök nem elnök lesz a szó szoros értelmében, tehát nem kell Európát egyedül képviselnie mondjuk azEgyesült Államokkal vagy Kínával folyó tárgyalásokon, hanem a tanácsüléseket vezeti, s igyekszik majd elsimítani a tagállamok vitáit. Vagyis a rotáló soros elnökségre továbbra is fontos feladatok fognak hárulni. A külügyminiszter nem lehet befolyásosabb, mint José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, aki elvileg a főnöke lesz: a portugál politikus minden bizonnyal elégedetten nyugtázta, hogy a választás a kevés tapasztalattal rendelkező brit Ashtonra esett.
A németek és franciák nem szálltak harcba a vezető posztokért, de csupán azért, mert a háttérben inkább erős biztosi pozíciókra hajtanak az új, nemsokára megalakuló Európai Bizottságban.
