A feszültség egyik forrása, hogy az orosz–grúz háborúért Stockholm egyértelműen Moszkvát hibáztatta az események „túlreagálása” miatt. A svéd kormány – részben emiatt – bejelentette, hogy megerősíti saját hadserege védelmi erejét.

De nem volt Stockholm szívügye az Északi áramlat gázvezeték építése sem. Leginkább a balti-tengeri vezetékszakasz miatt emeltek környezetvédelmi kifogásokat. Igaz, Svédországnak nincs is égető szüksége az orosz gázra, hiszen a szomszédos Norvégiából szinte minden igény kielégíthető. Az Északi áramlat ügyében alig egy hónappal ezelőtt enyhült Stockholm álláspontja, feltehetően azoknak az EU-tagországoknak (köztük Németország) nyomására, amelyeknek szükségük van az orosz gázra.

A kissé fagyos viszonyt jellemzi, hogy orosz államfő 2001 óta – amikor is Vlagyimir Putyin az EU-csúcson volt Stockholmban – nem járt a skandináv országban.