Kormányzati forrásaink szerint Bajnai Gordon azzal a határozott szándékkal utazik Brüsszelbe, hogy mindenképpen megegyezés szülessen a kialakult helyzetben, már csak azért is, mert a lisszaboni szerződés ratifikációja körüli huzavona eddig is sokat ártott az unió megítélésének. Magyarország mindvégig szerves része volt az új csúcstisztségviselők kiválasztására irányuló konzultációknak; a soros EU-elnökséget adó Svédország kormányfője ez ügyben mostanában hetente egyszer-kétszer telefonált Budapestre. Bajnai Gordon rendszeresen egyeztetett az unió és a tagállamok vezetőivel, s különösen szoros volt az egyeztetés a visegrádi négyekkel. A magyar szempontrendszerben fontos elem, hogy erős uniós elnökre van szükség, aki nem csupán a „nagyokra” hallgat, hanem ugyanígy odafigyel a kis- és közepes államok gondjaira. Aki szimbolikus személyiség, egyszerre tudja megtestesíteni Európát, képes közve-

títeni a 27 tagállam között és folyamatosan előrevinni az integrációs folyamatot.

Forrásaink szerint magyar megítélés szerint akár háromnégy szóba került jelölt is – így Jean-Claude Juncker, Herman Rompuy és Tony Blair – megfelel az említett kritériumoknak; valamennyiük megválasztását Magyarország támogathatja. Fontos továbbá, hogy az illető a számunkra fontos uniós ügyekben – költségvetés, mezőgazdaság, bővítés, stb. – integrációpárti álláspontot képviseljen. Uniós külügyi főképviselőnek pedig olyan politikust látnánk szívesen a poszton, aki egyértelműen elkötelezett a közös európai kül- és védelmi politika erősítése mellett. Ilyen jelölt David Milliband.

Magyarország nagy figyelmet szentel az új Európai Bizottság alakulásával összefüggő kérdéseknek is. Az elmúlt években új orientációk erősödtek meg az unióban, ezek akár új portfóliók kialakításában ölthetnek most testet. Szó van ilyenről a klímavédelemben és kettéválhat a mostani belügyi és igazságügyi biztosi poszt is. Magyarország szeretné, ha az egyik új portfólió keretében az eddiginél jobban odafigyelne a bizottság a kisebbségi ügyekre. Magyarország ez ügyben próbál lobbizni, de e pillanatban még illuzórikusnak tetszik egy önálló kisebbségügyi uniós biztosi poszt létrehozása. A magyar kormány olyan magyar biztosi poszt elnyerésére törekszik, amely Európa és Magyarország szempontjából egyaránt kulcsterületet érint. Fontos persze az is, hogy a magyar jelöltnek – Andor Lászlónak –képzettségéből, eddigi tevékenységéből adódó affinitása legyen az adott területhez. Információink szerint egyébként a magyar jelölés az unió testületeiben nagyon kedvező fogadtatásra talált.

A miniszterelnök környezetéből származó információk szerint a kormányfő idei külföldi programjait az európai és a klímavédelmi ügyek határozzák meg. Ami a szomszédokat illeti, Bajnai Gordon hamarosan levelet intéz Julija Timosenko ukrán miniszterelnökhöz, mert a kormányt aggasztja a kárpátaljai magyar iskolákban zajló ukránosítási hullám. Folyamatos az EBESZ-szakértők bevonásával folyó konzultáció a szlovák nyelvtörvény ügyében, csakúgy, mint a szécsényi Bajnai–Ficocsomag egyéb rendelkezéseinek a végrehajtásáról. Novemberben magyar–szlovén közös kormányülés lesz, jövőre pedig a magyar és a szerb kormány is együttes ülést tarthat.