Ám a gazdaság mellett sok más területen is szeretnék a tagállamok, ha az EU aktívabb lenne. A románok és a bolgárok a szociális és egészségügyi kérdéseket hangsúlyoznák, míg a dánok és a portugálok a bűnüldözésre és -megelőzésre koncentrálnának. Szlovákia, Bulgária és Finnország polgárai pedig az energiaügyekben várnának több lépést.

Ha megfordítjuk a kérdést, vagyis azt nézzük, hogy az uniós polgárai szerint a szervezet jelenleg mely területeken játszik pozitív szerepet, kissé más képet kapunk. A válaszadók úgy gondolják, hogy a felmérésben említett 15 témából kilenc esetében teljesít jól Brüsszel. A listát a kutatás és a környezetvédelem vezeti: a polgárok több mint fele érzi úgy, hogy ezekben a kérdésekben az unió kedvező teljesítményt nyújt. Nem sokkal kevesebben vélik úgy, hogy Brüsszel szerepe pozitív a klímaváltozás elleni harcban, saját országuk biztonságának fenntartásában és a világban játszott helyének erősítésében, valamint a fogyasztóvédelemben.

Ezen a listán a gazdaság hátrébb szorult, a kilencedik helyre: 36 százalék gondolja, hogy az EU kedvező szerepet játszik e területen. Sőt, a válság óta növekedett azoknak a száma, akik szerint Brüsszel szerepe negatív ezen a területen (2007-ben 20 százalék gondolta így, legutóbb azonban már 27 százalék). Ebben a kérdésben a magyar lakosság megosztott, és az uniós átlagnál is sötétebbnek látja a képet - csupán 32 százalék szerint pozitív az unió gazdaságra gyakorolt hatása, 31 százalék szerint pedig kimondottan negatív.

Az összesített lista utolsó három helyén az infláció, az élelmiszerárak és a munkanélküliség állnak: az EU-állampolgárok többsége szerint Brüszszel szerepe ezeken a területeken a legkevésbé jó.