Miközben meglehetős káosz jellemzi az Európai Tanács elnökének és az unió külügyminiszterének kiválasztását, Brüsszelben összegyűltek a külügy-, a védelmi és a fejlesztési miniszterek, hogy egyéb kérdésekről konzultáljanak, így a mai stockholmi EU-Oroszország-csúcstalálkozó előkészületeiről is. Abban a tudatban immár, hogy december elsején életbe lép a lisszaboni szerződés, s ezzel sok tekintetben új korszak köszönt az unióra.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter is jelezte: a következő másfél évben, tehát a spanyol-belga-magyar elnökség idején kell kitalálni, hogy az új alapokmány útmutatásait hogyan ültetik át a gyakorlatba. Meg kell határozni, vajon az Európai Unió milyen védelmi képességeket építsen ki a NATO mellett, hogy garantálja azon tagállamok biztonságát, amelyek nem csatlakoztak az atlanti szövetséghez. A lisszaboni szerződéssel felértékelődő közös kül- és védelmi politikának fontos törekvése lesz Szekeres szerint, hogy az észak-amerikai véleményeket saját nézeteivel ellensúlyozza.

Szekeres keddi tájékoztatóján lapunknak az afganisztáni csapaerősítésekről keringő hírekre vonatkozó kérdésére elmondta: a kormány nem tervezi a nemzetközi haderők részét képező magyar egységek létszámának a növelését, de a feladatok módosítását vállalja. Azt a negyven embert például, akik a választások biztosításában vettek részt, kiképzőkkel váltják fel, hiszen a stratégia mindinkább azt szorgalmazza, hogy bővítsék az afgán hadsereg és rendőrség létszámát. Ezen túlmenően persze szükség van polgári, intézményi fejlesztésekre, a hiteles afgán kormány létrehozására, ami persze további nem katonai erőfeszítést igényel. Ez az EU-nak is megfelel, s ebben részt is vállal. Elmondta azt is, értesülései szerint elképzelhető, hogy Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtöki budapesti látogatásával egy időben jelenti be Barack Obama elnök, hány katonát kíván küldeni Afganisztánba.

Ami az EU önálló akcióit illeti, Afrika kiemelt figyelmet kap, különösképpen a teljesen szétesett Szomália, ahonnan szerveznek kalózakciókat, illetve ahol menedéket kapnak iszlám terroristák. Az EU azt tervezi, hogy száz kiképzőt küld feltehetően Ugandába kétezer szomáliai katona felkészítésére erősítendő az átmeneti kormányt. Ebbe a kiképzői csoportba hat-hét embert adna Magyarország.

A szerdai EU-orosz-csúcstalálkozón szó lesz az éghajlatváltozásról, de legfőképpen az energiaügyekről. Miután Moszkvában ismét az ukrán fizetésképtelenség veszélyéről beszélnek, a héten aláírtak egy megállapodást, amely szerint az oroszok előre figyelmeztetik az uniót, ha el akarnák zárni a gázcsapokat. - A tavalyi válság után nem akarunk újabb meglepetéseket - fogalmazták meg az üzenetet a közép-európai államok Balázs Péter külügyminiszter szerint, aki tegnap több kollégája társaságában találkozott Petro Porosenko ukrán külügyminiszterrel, akinek szintén tolmácsolták: az orosz-ukrán vitákat ne az importáló országok rovására kezeljék.

Bajnai és Van Rompuy egyeztetése

Főleg a jövő januárban kezdődő spanyol-belga-magyar uniós csoportos elnökség teendőiről egyeztetett Bajnai Gordon magyar miniszterelnök és Herman Van Rompuy, a Belga Királyság kormányfője tegnap Budapesten. Közös sajtótájékoztatójukon Bajnai "új triókoncepcióról" beszélt: a három ország a lisszaboni szerződés életbelépése után első alkalommal alkot csoportos elnökséget az EU-ban, amelynek során másfél évig folyamatosan együttműködnek. Egy olyan kiegyensúlyozott hármast hoznak létre az unión belül, amely földrajzi, fejlettségi, nemzetközi, politikai és gazdasági szempontból is kiegészíti egymást. Az új forma arra ad lehetőséget, hogy három éven keresztül összehangoltan menjenek az európai unió ügyei. Bajnai a trió legfontosabb feladatai közt említette az unió további bővítését, a klímapolitika véglegesítését, valamint a magyar szempontból kiemelt fontosságú energiabiztonság erősítését. Van Rompuy - aki az egyik legesélyesebb jelölt az Európai Tanács elnöki posztjára - közölte, hogy nagy benyomást tettek rá Bajnai válságkezelési intézkedései. (MTI)