A dokumentum szerint Irán azt közölte az ügynökséggel, hogy 2007-ben kezdték el az építkezést Kumban, ám a NAÜ-nek bizonyítéka van rá, hogy a projekt valójában 2002-ben indult be, 2004-ben leállították, és 2006-ban újraindították. Irán csak az idén szeptemberben tájékoztatta az atomsorompó-egyezmény betartásáért dolgozó szervezetet az üzem létezéséről, nem sokkal Barack Obama amerikai, Nicolas Sarkozy francia elnök, és Gordon Brown brit kormányfő pittsburghi találkozóját megelőzően, amelyen tervezték "leleplezni" Teheránt.

A NAÜ közölte: több információt szeretne a kumi üzemről. Az ügynökség megfigyelői október végén léphettek be az intézménybe. A NAÜ új jelentése szerint az üzem pontos célját és építésének kronológiáját még tisztázni kell. A NAÜ szerint a kumi üzemben 2011-ben lehet megkezdeni az urándúsítást. A nyugati hatalmak szerint - melyek újabb szankciócsomag elfogadását szeretnék átvinni a Biztonsági Tanácson - Irán nemcsak polgári célra használná fel az atomenergiát, hanem valójában nukleáris fegyver létrehozásán dolgozik.

Obama egyébként a kumi üzem leleplezéséről külön tájékoztatta szeptemberben Dmitrij Medvegyev orosz elnököt. A washingtoni adminisztráció szeretné maga mellé állítani az újabb szankciókat eddig ellenző Moszkvát és Pekinget. Ugyancsak tegnap Moszkva bejelentette: az atomreaktor, amit a dél-iráni Busehr városában épít, a tervekkel ellentétben nem készül el év végére. Az oroszok technikai nehézségekre hivatkoznak, valójában politikai nyomásgyakorlás lehet a céljuk.

A nagyhatalmak ugyanis azt ajánlották Iránnak, hogy az alacsony fokozatúra dúsított urán nagy részét küldje Franciaországba és Oroszországba, ahol is a reaktorokba szükséges üzemanyaggá dúsítják azt. Irán még nem adott egyértelmű választ a javaslatra. Obama közölte: "szerencsétlen", hogy Irán nem tud választ adni erre a "kreatív megoldási javaslatra", mely eloszlatna minden gyanút Irán atomprogramjával kapcsolatban. Épp ezért is Obama tegnap meghosszabbította az Irán ellen régóta érvényben lévő amerikai szankciókat.