A szépen alakuló uniós kinevezési eljárásba homokszem került, és most minden kezdődik elölről, vagy ha nem is elölről, de a közepéről. A soros elnökség nevében Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő Brüsszelben szerdán bejelentette: jövő hét csütörtökre összehívta az állam- és kormányfőket egy korai vacsorára, hogy megbeszéljék, ki legyen az Európai Tanács elnöke és az unió külügyminisztere és egyben a bizottság alelnöke. - Sok a név, de kevés az állás - mondta gondterhelten Reinfeldt. Hozzátette: rendkívül óvatosan kell eljárnia, hiszen a lehetséges nevek között aktív kormányfők is akadnak, akiket mindaddig fel sem lehet kérni, amíg nem világos, milyen a támogatottságuk. Azt sem lehet eljátszani velük, hogy nyilvánosan jelöltnek nevezik őket, miközben nem biztos, hogy megkapják a posztot. Érzékeltette, hogy számos körülményt kell figyelembe venni, a jobb- és a baloldal, a kis és nagy országok, a dél és az észak, a kelet és nyugat, a férfiak és a nők egyensúlyát. Ez nem egyszerű feladat, amint a konzultáció sem. - Csupán egyetlen egyeztetési forduló a többi huszonhat országgal két napig tart - hangsúlyozta Reinfeldt.

Még az is elképzelhető a svéd miniszterelnök szerint, hogy csak a vacsorán dől el, kik tölthetik be a posztokat. Az utóbbi napokban majdnem biztosra lehetett venni, hogy az elnöki feladatot a belga kereszténydemokrata kormányfőre, Herman van Rompuyra bízzák, míg a külügyi tárca a brit David Milibandé lesz. Utóbbi azonban visszalépett, és a nevekből felépített kártyavár összeomlott. A britek értésre adták: egyetlen jelöltjük van, Tony Blair volt kormányfő. Az európai baloldal most Massimo D'Alema volt olasz kormányfőt emlegeti külügyminiszternek, és a római kormány ez ellen nem is ágál, holott közismert az esetleges jelölt kommunista múltja. Mások is futnak persze, például lett, luxemburgi, holland politikusok.

Felmerült lengyel részről, hogy a jelölteket meg kéne hallgatni, és vélhetően több esélyes is részt vesz majd a csütörtöki összejövetelen. Ha megtalálják a megfelelő embereket, akkor kezdheti csak José Manuel Barroso a bizottság összeállítását, hiszen a fődiplomata (bizottsági alelnök) kiválasztásának ezt logikusan meg kell előznie. S csak aztán jönnek a parlamenti meghallgatások, majd a szavazás a teljes végrehajtó testületről.

S hogy még ekkor is várhatók viharok, azt megelőlegezte a Fidesz EP-delegációja, amely tegnap közleményben tudatta: nem támogatja az általa "kommunista bankárnak" tartott Andor László biztosi jelölését. Szájer József küldöttségvezető ezt azzal indokolta, hogy Andor nem rendelkezik sem közigazgatási, sem politikai, sem európai uniós tapasztalattal. Uniós körökben ismeretlen, ezért súlytalan, és alkalmatlan a magyar érdekek képviseletére. A nyilatkozat még hozzáteszi mindehhez, hogy Andort kapcsolatok fűzik Gyurcsány Ferenchez és Bajnai Gordonhoz, és hogy "a politikai kultúra teljes hiányáról tanúskodik a jelölés módja is". - Elfogadhatatlan, hogy az MSZP az európai uniós posztokat is zsákmányrendszere részének tekinti - hangoztatta. A fideszes képviselők szerint az Európai Néppárton belül komoly aggodalmat váltanak ki Andor László NATO-ellenes nézetei is.

Lapunknak ugyanakkor azt mondta Joseph Daul néppárti frakcióvezető szóvivője, hogy a Néppárt még nem alakította ki a véleményét, és önmagában a Fidesz tiltakozása nem akadályozza meg automatikusan a bizottság jóváhagyását. - Egyelőre az a helyzet, hogy a magyar néppárti képviselők ellenzik Andort - mondta a szóvivő, megerősítve, hogy a magyar szakember tegnap találkozott Daullal. Erről a szóvivő nem árult el részleteket, de más forrásból származó értesüléseink szerint Andor jó benyomást tett a befolyásos néppárti politikusra.

A kialakuló feszültségről lapunknak azt mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője: az egész Európai Unióban példátlan, hogy a Fidesz és európai képviselői nem támogatják az ország biztosjelöltjét, akinek felkészültségéhez nem férhet kétség. - A Fidesz elvakult és kizárólag pártpolitikai érdekeket szem előtt tartó magatartása miatt előre látni lehetett, hogy bárkit is jelöl a magyar miniszterelnök, a Fidesz támadni fogja. A Fidesz még a biztosjelölt meghallgatását sem várta meg, így fel sem tudta mérni a jelölt felkészültségét. Ez Európában példátlan, rendkívül felelőtlen és hazafiatlan magatartás - mondta Tabajdi.

Andor a nyilvánosság kizárásával egyeztet Brüsszelben, míg például a cseh Stefan Füle unióügyi miniszter, aki bővítési biztos szeretne lenni, szerdán sajtóértekezletet is hirdetett.

A parlamenti meghallgatásokat egyébként a szakbizottságok tartják, amelyek csak akkor szavaznak titkosan a jelöltről, ha érdemi vita bontakozik ki annak alkalmasságáról. A Néppárt ugyan a legnagyobb frakció, de többsége nincs. A plenáris ülésen az egész bizottságról szavaznak, tehát a kifogásolt jelöltet még ezen aktus előtt le kell cserélni, ha Barroso erre hajlandó.

Európa szerte a berlini fal lebontását ünneplik, és furcsán néznek mindazokra, akik nem fogadják ezt olyan kitörő örömmel. A magyar emberek többségének nincs mit ünnepelnie - írja az OS-hez eljuttatott közleményében Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője. Félreértés ne essék, nem a berlini fal lebontásával van a probléma - teszi hozzá, majd így folytatja: Az a valódi baj, hogy magyar fal még áll... Az úgynevezett "rendszerváltó" politikusok - többen a mai napig nemzeti álarc mögé bújva - gyáván meghátráltak minden egyes esetben, ha a határon túli testvéreink felé kezdett vékonyodni a magyar fal. A Benes-dekrétumok továbbélésével, a szlovák nyelvtörvényt övező közönnyel pedig Európa ismét elárulta a magyarságot. Az Európai Parlament cinikus viselkedésével tovább gerjeszti az amúgy is elharapódzó magyargyűlöletet a Kárpát-medencében - áll a közleményben.