A szeptemberben megválasztott új japán kormány választási ígérete volt, hogy egyenlőbbé teszi a főleg védelmi politikára épülő japán-amerikai szövetséget. Hatojama Jukio japán miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy újratárgyalják a Japánban állomásozó, csaknem ötvenezres amerikai haderővel kapcsolatos kétoldalú megállapodást. Végül három évvel ezelőtt döntöttek arról, hogy a csendes-óceáni Okinava-szigeten található bázisok egy részét az amerikai fennhatóságú Guamra telepítik, egy másik részének pedig új létesítményeket építenek. A költségek nagy részét Japánnak kellene állnia, de a Hatojama-kormány ezt, akárcsak az átcsoportosítás mértékét, még egyszer átgondolná.

Információk szerint a katonai bázisok kérdését csak érintőlegesen tárgyalják majd a felek Tokióban, de Afganisztánról és a koppenhágai klímacsúcs előkészületeiről biztosan szót ejtenek majd. A japánok egyébként éppen a héten jelentették be, hogy ötmilliárd dollárnyi segéllyel járulnak hozzá az afgán újjáépítéshez. Obama Ázsia-politikáját körvonalazó, nagyobb beszédet is tart a japán fővárosban, ahonnan Szingapúrba, az Ázsiai-csendes-óceáni Együttműködési Fórum és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének csúcstalálkozóira utazik tovább. Utóbbi érdekessége, hogy ez lesz az első alkalom, hogy amerikai elnök az ASEAN-társulással találkozik, ahol minden bizonnyal a szabad kereskedelmi kérdések lesznek majd előtérben. Ennek kapcsán négy évtized után először kerül sor arra, hogy az USA és Mianmar vezetője találkozzon. Ez azért jelentős, mivel Obama elődeihez képest békülékenyebb hangnemben szól az ország katonai vezetéséhez.

Obama Szingapúrban még az orosz és az indonéz elnökkel tárgyal, majd Kínába látogat, ahol Peking mellett Sanghajban is tiszteletét teszi. Sanghajban lakik az amerikai elnök féltestvére, Washington azonban eddig nem kommentálta, hogy az Obamák találkoznak-e. A kínai fővárosba először látogató amerikai vezető a hivatalos programba iktatott városnézésen túl világgazdasági, árfolyam-politikai és a klímaváltozással kapcsolatos tennivalókat vethet fel, illetve érintheti az emberi jogok kérdését is. Utóbbival kapcsolatban az USA elnöke kilátásba helyezheti Hu Jintao kínai elnöknél, hogy a jövőben hajlandó fogadni a dalai lámát. Ezt valószínűleg nem fogadják majd túl nagy örömmel Kínában, azt azonban igen, hogy Obama minden bizonnyal elismeri, hogy Kína a világgazdasági válságot leküzdve a leggyorsabban állt növekedési pályára.

Obama nyolcnapos ázsiai útját Szöulban zárja, ahol megköszönheti, hogy Dél-Korea nemrég úgy döntött, hogy 2007 után ismét részt vesz az afganisztáni katonai misszióban. Ugyanott szó esik majd Észak-Koreáról és a hatoldalú tárgyalások újraindításáról, valamint az USA és Dél-Korea közötti szabad kereskedelmi megállapodás küszöbönálló ratifikálásáról is. A Fehér Ház szerint egyébként a négy országot felölelő út legfontosabb üzenete az, hogy az USA nemcsak megfigyelője, hanem továbbra is fontos részese akar maradni az Ázsia jövőjét meghatározó folyamatoknak.