Meg kell állítani a 'dzsihádipart'!

Mentőövet hagy a nemzetközi közösség a "dzsihadistáknak", ha csak az al-Kaidától akar megszabadulni, de a tálibokat a helyén hagyja - érvelt Asma Jahangir, pakisztáni jogász, az ázsiai ország emberi jogi tanácsának vezetője a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában. - A kasmíri dzsihadisták és a kandahári dzsihadisták ugyanazt a vonalat képviselik, nem lehet csak egyiküket kiiktatni - utalt a jogvédő arra, hogy a nemzetközi közösség nem akarja, vagy nem tudja holisztikusan látni a szélsőséges fegyveresek kérdését, és megelégedne az al-Kaida felszámolásával. Jahangir kitért arra is, hogy a "dzsihádipart" öbölbeli államokból finanszírozzák, s miközben a pakisztáni vallási iskolákban, a madrasszákban a "közkatonákat" képzik ki, addig a stratégiai döntéseket tanult emberek hozzák meg, máshol.

Az aprócska, törékeny aszszony több pakisztáni diktátornak is fejtörést okozott már: Ziaul Hak bebörtönözte, Pervez Musarraf házi őrizetbe zárta. - Büszke vagyok rá, hogy Zia alatt börtönben voltam. Szerintem, aki akkor nem volt, annak most kéne börtönben ülnie! - mondta, s nem tréfának szánta.

Kérdésünkre az előadás után kifejtette, hogy a 2008 februárjában megválasztott civil kormány legalább az elszámoltathatóság látszatát fent akarja tartani, ezért jobb, mint a Musarraf alatti katonai vezetés. - A civil kormány jobban elismeri az emberi jogokat. Például Gujeratban a keresztény kisebbség ellen történt támadások után a politikusok odamentek, bocsánatot kértek. A katonai vezetés alatt ez nem történt volna meg: sőt, olyan benyomást keltettek volna, mintha a keresztények hibája lett volna, hogy megtámadták őket - mondta lapunknak Jahangir. Ugyanakkor hozzátette: még bőven akadnak olyan területek, amelyek a civil vezetés számára "elérhetetlenek". - Tabunak számít a nukleáris kérdés: ebben nem lehet kritizálni a hadsereget. Nem lehet megkérdőjelezni az eltűnéseket sem. A terror elleni háború nevében elkövetett emberi jogi kihágásokat sem lehet vizsgálni - sorolta Jahangir, hozzátéve, hogy a polgári hatalom megerősödését nehezíti, hogy a katonai "establishment" az oszd meg és uralkodj logika alapján működik.

A pakisztáni jogvédő előadásában keményen ostorozta a nemzetközi közösséget, és az Egyesült Államokat, amiért Pakisztán történelme során rendre a diktátorok és a hadsereg mellé álltak. Épp ezért szerinte nem csoda, hogy Washingtonnak nincsen barátja Pakisztánban: sem a liberálisok, sem a konzervatívok körében. Kérdésünkre elmondta, ezzel együtt az Obama-adminisztrációnak szorosabbra kéne fűznie a kapcsolatait a polgári vezetéssel, hogy a katonai vezetés is megértse: a végső döntést civilek hozzák. - Washingtonnak támogatnia kéne azokat az alkotmányos reformokat, melyek a rendfenntartó erők megerősítését célozzák, illetve egy olyan bírósági eljárás megszilárdítását, melyben az elítélteket valóban megbüntetik, és nem végeznek ki ártatlanokat - mondta.

Jahangir óva intette a NATO-t az afganisztáni kivonulástól: "Ha a NATO kivonul, akkor Afganisztán összeomlik, a térség destabilizálódik, és ezt a kockázatot senki sem vállalhatja." Jahangir szerint előbb-utóbb úgyis vissza kellene térnie a NATO-nak. - Szerintem nincs más lehetőség, mint most, rendesen végigcsinálni - fogalmazott a jogvédő.

Robbantásos merénylet sebesültjét szállítják egy pesavari kórházba
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.