A pápához készül a miniszterelnök
A vatikáni találkozón a pápa várhatóan megemlíti Meszlényi Zoltán közelmúltban történt boldoggá avatását, de most is az egyházi oktatási intézmények kvótája az aktualitása a négyszemközti, angol nyelvű megbeszélésnek - hallottuk a látogatás előkészítőitől. Hivatalos témaegyeztetés nélkül mindkét fél tudja, mit akar felvetni a pápa dolgozószobájában a vatikáni protokoll szerint 20 percre tervezett tárgyaláson, amelyen a pápa bizonyára méltatja hazánknak a berlini fal leomlásában játszott szerepét is.
"Államközi problémák nincsenek, mivel a feszültség ideje rég elmúlt. Ahogyan a vatikáni folyosókon mondják: Magyarországgal teljesen normális a kapcsolat, az esetleg felmerülő problémákat diplomáciai szinten rendezik, az egyházi iskolák támogatása pedig belpolitikai kérdés" - nyilatkozta lapunknak Alceste Santini, a l'Unitá egykori Vatikán-szakértője.
Rövidhírben tájékoztat a Vatikánban mindennapos eseménynek számító kormányfői látogatásról a L'Osservatore Romano. "Vatikán Állam nem politikai intézmény, sajátos feladata az országokkal való kapcsolattartásban az, hogy a katolikus hívők érdekeit képviselje. Az olasz püspöki kar elnöke, Angelo Bagnasco bíboros pont a héten tiltakozott a katolikus iskoláknak szánt összegek folyamatos csökkentése miatt. Úgy gondolom, Magyarországon is azt kell megértetni, hogy a katolikus oktatási intézmény vagy kórház nem csak a hívők előtt nyitott, mindenki számára nyújthat szolgáltatást" - hangsúlyozta a szentszéki napilap külpolitikai rovatvezetője, Giuseppe Fiorentino, aki '96-ban II. János Pált kísérte el hazánkba.
"Nagyon jó az államközi viszony. A '45-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok 1990 februárjában indultak újra, és a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról szóló '97-es megállapodásunkat a Vatikánban példaértékűnek tartják az egész kelet-közép-európai térségben" - mondta el Balassa János vatikáni nagykövet. A hazánkban régóta várt pápai látogatásról úgy fogalmazott: az a tapasztalat, hogy az elődjéhez képest ritkábban utazó XVI. Benedek eddig csak oda látogatott el, ahol rendkívüli esemény vagy probléma adódott, az utóbbi pedig hazánkra nem vonatkozik.