Egyértelmű és világos magyar fejlesztési stratégiát szeretne látni Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) igazgatója, aki nemrég tért vissza Afganisztánból. - Újra kellene gondolnia Magyarországnak azt, mit akar csinálni Afganisztánban - mondta lapunknak az evangélikus lelkész, aki szerint a katonai jelenlét mellett nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a fejlesztésre. Míg a több mint 340 katona jelenlétét igénylő afganisztáni tartományi újjáépítési csoport (PRT) fenntartása a Honvédelmi Minisztériumnak évente több mint ötmilliárd forintjába kerül, addig a magyar költségvetés mindössze 500 millió forintot biztosít a minisztériumoknak és a segélyszervezeteknek az Afganisztánban végrehajtandó fejlesztési feladatokra. Ráadásul ez az intézmények között szétaprózódó összeg az idén 459 millióra zsugorodott. Eközben a kormányzat a korábbi évekkel ellentétben (amikor 180, illetve 150 millió forintot tett elérhetővé) az idén 93 millió forintot biztosít az NGO-knak (nem kormányzati szervezeteknek): ennyire pályázhat az, aki Afganisztánban akar fejleszteni.

- Ez az összeg nagyon kevés. Ráadásul óriási késések vannak a kifizetéseknél. Megépítjük a hűtőházat, de nem tudjuk átadni akkor, amikor a gyümölcsöket és a zöldségeket bele kéne helyezni, mert nem jött meg az a részlet, amit ki kéne fizetni ahhoz, hogy a vállalkozótól átvegyük a létesítményt - mond egy példát Lehel László az afganisztáni fejlesztés lehetetlen helyzeteire. A MÖSZ többek között az oktatás, a mezőgazdaság, az egészségügy területén, és az önkormányzatiság kiépítésében segítette az afgánokat. - A MÖSZ és a KüM között már réges-régen kellene lennie egy több évre szóló végrehajtási megállapodásnak, amiből megtudjuk, mekkora kerettel rendelkezünk - hangsúlyozta Lehel, hozzátéve, hogy az ökumenikusok rendszeresen ki tudják egészíteni a magyar pénzeket európai uniós, vagy más pályázatok forrásaiból.

A nemzetközi példa pedig előttünk áll: egy fejlesztési intézmény, ahogy Kanadában, a skandináv országokban vagy Nagy-Britanniában. Magyarországon viszont - Lehel szerint - hiányoznak a politikai döntések az egységes fejlesztési politika, és az ehhez szükséges intézményi háttér megteremtéséhez. - Ha csak azokat az afgán fejlesztésre szánt pénzeket tennénk össze, amelyek jelenleg a különböző minisztériumoknál, a Miniszterelnöki Hivatalnál szerepelnek, az már önmagában elég lenne egy fejlesztési intézmény létrejöttéhez, ahol ki lehetne nevelni a szakgárdát - érvel Lehel László. Mert a politikai akarat hiánya mellett szerinte az a nagy gond, hogy a Külügyminisztérium fejlesztéssel foglalkozó főosztályán - még ha a jóakarat meg is van - olyan diplomaták dolgoznak, akik cserélődnek, szaktudásuk különböző.

A MÖSZ vezetője afganisztáni útján azt tapasztalta: sokan úgy vélik, hogy az eddigi politika nem hozott sok eredményt. A választás ráadásul fokozta az afgánok szétziláltságát. Lehel ezért is érvel amellett, hogy Magyarország dolgozzon ki egy 3-5 éves fejlesztési tervet. - Afganisztán lakosságának közel fele 18 év alatti: ha azt látják, hogy számukra is csak a nyomor az út, akkor a szélsőségesek nagyon könnyen találnak táptalajt. Ha nem tudunk a fejlesztéseinkkel mélyebbre jutni a társadalomban, akkor egyre több konfliktus lesz - mondja Lehel László.